A Reichstag és a Potsdamer Platz között felállított több mint ezer dominó azon a tegnap esti ünnepségen dőlt el, amelynek keretében megemlékeztek a hidegháború szimbólumának húsz évvel ezelőtti leomlásáról. - Nekünk magyaroknak büszkének kell lennünk arra, hogy
(a volt német kancellár Helmut Kohl szavait idézve) Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból. Ezért köszönet illet minden magyart az akkori ellenzéki pártokat, egyházakat és civil szervezeteket is - mondta Németh, aki 1989 szeptemberében döntő szerepet játszott a keletnémet menekültek kiengedésében.

A zuhogó eső ellenére több százezer berlini gyűlt össze a pompázatosan megvilágított brandenburgi kapu mindkét oldalán, hogy tanúja lehessen, ahogy - a kelet-európai kommunista rezsimek összeomlását is kifejezve - sorra zuhantak egymásra a polisztirolból készült dominókockák. - A lengyel Szolidaritás, a prágai tavasz, a magyar határnyitás és Mihail Gorbacsov reformjai nélkül nem omolhatott volna le a fal - hangoztatta a díszvendégek között helyett foglaló volt szovjet pártfőtitkár előtt Angela Merkel. A német kancellár arról is beszélt, hogy november 9. nemcsak az öröm napja, hanem a német történelem egyik legsötétebb fejezetét is jelenti. 1938-ban ezen a napon, a hírhedt kristályéjszakán a zsinagógák és a zsidóüzletek feldúlásával-felgyújtásával a nácik megkezdték a zsidóság szisztematikus, s a holokauszthoz vezető üldözését.

A sokszínű zenei programmal, Placido Domingo és John Bon Jovi fellépésével kísért hétfő esti berlini ünnepségen több mint harminc állam- és kormányfő vett részt, hazánkat Bajnai Gordon miniszterelnök képviselte.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter harangozta be Barack Obamát: az amerikai elnök videoüzenetben köszöntötte a németeket. Míg Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Gordon Brown brit miniszterelnök a berlinieket méltatta a "szégyen falának" nevezett, legalább 136 Nyugatra menekülni próbáló NDK-s polgár halálát okozó "szörnyépítmény" lebontásáért, Dmitrij Medvegyev orosz elnök arról beszélt, hogy az egykori Szovjetunió milyen fontos szerepet töltött be a békés német újraegyesítésben. Jelképes volt, ahogy Merkel vezetésével a vezető politikusok átvonultak a több mint harmincnyolc éven át a senki földjén álló brandenburgi kapu alatt. Keletről Nyugatra, ahogy azt húsz évvel ezelőtt pár óra alatt több tízezer mámoros keletnémet tette.

Merkel hétfő délután egy másik történelmi helyen tett szintén szimbolikus kelet- nyugati sétát. A Bornholmer Strasse-i határátkelőn, ahol anno, 1989. november 9-én éjjel még egyszerű keletnémet állampolgárként hagyta maga mögött az addig áthatolhatatlannak hitt falat. A kancellárt a határként szolgált hídon - egykori keletnémet ellenzékiek, polgárjogi aktivisták mellett - Gorbacsov és Walesa is elkísérte.

A berlini ünnepség kapcsán Bajnai Gordon magyar újságírók előtt arról beszélt, hogy Magyarország húsz évvel ezelőtt a jó oldalon állt, pozitív szerepet játszott a sorsdöntő európai változásokban. Erre büszkének kell lenni, de a hálából nem lehet megélni. Az időközben NATO és EU-taggá vált Magyarország a globális gazdasági válság leküzdéséhez visszakapja ugyan az Európai Uniótól azt a szolidaritást, amit húsz évvel ezelőtt a keletnémeteknek adott, a kríziskezeléshez elengedhetetlen "házi feladatait" magának kell elvégeznie. Arra a kérdésre, mit "irigyel" Európa vezető gazdasági hatalmától, Bajnai a hosszú távú tervezést, a szélsőjobboldallal szembeni demokratikus öszszezárást említette.