Kibaki győzelmét Odinga nem fogadta el, választási csalással vádolta ellenfelét. Ezután törtek ki azok a véres etnikai zavargások, amelyek 1300 ember halálát okozták, és amelyek miatt 300 ezren menekültek el otthonukból. A hatalommegosztási egyezményt 2008 februárjában kötötte meg a két politikus. A megegyezés Kofi Annan egykori ENSZ-főtitkár közreműködésével jött létre.

Az, hogy Moreno-Ocampo kéri az eljárás indítását, azt jelzi: a kenyai elnök és miniszterelnök elzárkózott attól, hogy maga tegye meg ezt a lépést. Azonban Kibaki és Odinga a főügyésszel közösen tartott sajtótájékoztatón közölte: mindenben együttműködik az ICC-vel. - Készek vagyunk együttműködni a bírósággal, hogy elkerüljük a tavalyi események megismétlődését - mondta Odinga.

Az elmúlt másfél évben nagy nemzetközi nyomás nehezedett a kenyai vezetőkre, mert nem vonták felelősségre a vérengzés értelmi szerzőit. Barack Obama amerikai elnök afrikai útján például nem látogatott el Kenyába, édesapja szülőhazájába - elemzők szerint ezzel fejezte ki tiltakozását a korrupció és a bűnösök felelősségre vonását halogató politikai rendszer ellen.

Kofi Annan pedig múlt hónapban kenyai látogatása során figyelmeztetett arra: ha a gyilkosságok felbujtói nem kerülnek bíróság elé, akkor nagy valószínűséggel a 2012-es elnökválasztás után is zavargás tör ki. Annan átadott Moreno-Ocampónak egy tíz névből álló listát a gyanúsítottakról. A névsor egyelőre nem nyilvános, a kenyai sajtó szerint azonban miniszterek, parlamenti képviselők és üzletemberek is vannak rajta, a helyi politikai színtér mindkét oldaláról.

Elemzők szerint Moreno-Ocampo döntése hatalmas előrelépés Kenya számára. - Bekerültünk a globális igazságszolgáltatási rendszerbe és innen már nincs visszaút. Ez sokkal többet jelent, mint hogy néhány embert Hágába küldünk. Katartikus hatása lehet a politikai rendszerünkre - nyilatkozta a Reutersnek Robert Shaw egy nairobi közgazdász.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2002-ben alakult. Állandó szervezet, amely a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével vádolt személyek ügyeinek lefolytatására alakult. A bíróság eddig négy ügyet kezdett vizsgálni. Uganda, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Közép-afrikai Köztársaság ügyét maguk az országok kormányai utalták az ICC elé, Darfúr dossziéját pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A bíróság 12 személy ellen adott ki elfogatóparancsot, közülük hatan szabadlábon vannak, ketten meghaltak, és négyen a bíróság fogságában vannak. Darfúr ügyében, Omar al-Bashir szudáni elnök ellen adta ki az ICC az első, hivatalban lévő államelnök elleni elfogatóparancsot idén márciusban.