'Meg kell békülniük a múlttal'

Eredeti ötleteket vár Magyarországtól a nemzetközi közösség főbiztosa, Valentin Inzko, aki a Magyar Külügyi Intézet Bosznia-konferenciáján vett rész tegnap Budapesten.

A daytoni békemegállapodás 14 parlamentet és 180 minisztert kreált a balkáni országban. A reformok központosítanának, ám ettől a szerb entitás vezetői viszolyognak. Ők azt szeretnék, ha a politikusok eltiltására, törvények megvétózására jogosult nemzetközi főképviselő hivatala sürgősen váljon az Európai Unió, hatalom nélküli képviselőjének irodájává. A főbiztostól kérdeztük: lehetséges-e kompromisszumra jutni a november 18-ra kitűzött határidőig?

- Október végén a hét boszniai vezetőből hat mondott nemet a daytoni rendszert felváltó alkotmányos reformokra. Mekkora a kompromisszum esélye a november 18-ére kitűzött határidőre?

- Nem lesz könnyű, de nem is vártunk nagy áttörést a tárgyalásokon. A reformok realisztikusak. Relatíve optimista vagyok. De akkor is, ha nem sikerül kompromisszumra jutni november 18-ra, bízom benne, hogy folytatódik a folyamat, hiszen nincs alternatíva.

- Hogyan?

- Részleteket egyelőre nem mondhatok. A spanyol alkotmány 30 év alatt alakult ki, úgyhogy derűlátó vagyok. Ettől függetlenül például a vízumliberalizáció mehet a maga útján, ami jó példája annak, mit érhet el egy ország, ha megvan a politikai akarat.

- Milyen eszközei vannak a nemzetközi közösségnek, hogy kompromisszumra kényszerítse a boszniai politikusokat, hiszen a politikai nyomás nem igazán működik?

- Észak-Írország jó példa: évtizedekig háború volt, de végül sok türelemmel létrejött a nagypénteki megállapodás. Boszniában sem lesz könnyű. Ráadásul a háború okozta sebek még nem gyógyultak be. Amikor láttuk, ahogy Biljana Plavsic visszatért Boszniába, vagy ahogy Radovan Karadzsics a hágai törvényszék elé áll, minden a felszínre tört, mintha tegnap lett volna. Tizennégy év telt el a háború óta: nem könnyű, de lehetséges előre mozdulni.

- Mirolad Dodik, a Republika Srpska kormányfője - aki korábban a boszniai szerb köztársaság elszakadásával is fenyegetőzött - hősként fogadta a háborús bűnökért elítélt Plavsicot.

- Rossz ízlésű dolog, rossz üzenetet küldött vele, nem szabadott volna megtennie. De jelzésértéke volt, hogy a belgrádi szerb kormány részéről senki sem volt jelen Plavsic hazatérésekor. Dodik nagyon tehetséges, pozitív és negatív értelemben is. De hajlandóságot mutat a kompromisszumra.

- Milyen szerepet játszik Szerbia: gyakorolhatna nyomást a boszniai szerb köztársaságra?

- Nehéz megmondani, a belgrádi nyomásgyakorlás jól és rosszul is elsülhet. Szerbia konstruktív szerep játszik Boszniában, hiszen az unió tagja akar lenni. A szerbek magyar és osztrák példát követnek, hiszen mára majdnem minden magyar az EU ernyője alatt él. Szerbia nem léphet előre, ha a környékén probléma van. Horvátország és Montenegró is pozitív szerepet játszanak. Tizennégy éve után talán először mondhatjuk, hogy az egész térség konstruktív.

- Mit kéne Magyarországnak tennie?

- Azt várjuk Magyarországtól, hogy játsszon aktív szerepet Boszniában. Jó példa a szegedi folyamat, melynek keretében szerbiai demokratikus önkormányzatok együttműködését segítették. Magyarországtól ilyen eredeti ötleteket várunk. Nagyon örülünk, ha Norvégiából, vagy Izlandról jönnek segíteni, de jobb, ha valaki a „környékről" jön el tárgyalni, aki ismeri a térséget. Egy kisebb, kevésbé „felkapott" ország nagyobb sikereket érhet el. Magyarország hamarosan átveszi az unió elnökségét, és reméljük, hogy hatását az elnöki trió többi országának politikájában is érezteti majd.

- A 2010-es boszniai választások közeledése inkább a nacionalista, populista pártoknak kedveznek. Lát mérsékelt erőket?

- Remélem a pártok fiatalabb jelölteket állítanak, illetve hogy az EBESZ szigorúbb szabályokat fektet le a nemek tekintetében: örülnék, ha minden második jelölt nő lenne. A nők csodákat tesznek Boszniában. Alig 200 euróból tartanak el egy családot, zsenik. Szeretném, ha többen lennének a politikában. Az anyák nem kezdenek háborút. A másik lehetőség az új pártok születése. Ilyen az Oscar-díjas Danis Tanovic filmrendező egy-két éve alakult pártja, mely egyelőre az egyik szarajevói alpolgármestert adja.

- Elég vonzó pusztán maga az európai integráció a boszniaiaknak? Hogy áll a vízumliberalizáció ügye?

- A vízumliberalizáció nagyon „szexi" kérdés. A legtöbb embernek ez maga jelenti Európát. Nem értik az acquis-t, az európai joganyagot, de a szabad utazás gondolatát mindenki érti. Remélem jövő év közepére elérjük, hogy Bosznia kivétel lehessen a schengeni vízumkötelezettség alól. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül mindenki az európai integráció pártján áll.

- Nikola Spiric, Bosznia-Hercegovina Miniszterek Tanácsának elnöke szerint pont a maga hivatalának a léte akadályozza a belső párbeszédet és a boszniai kezdeményezőképességet, hiszen a boszniai politikusok nem egymással, hanem magával tárgyalnak.

- Részben egyetértek vele. Ha valakinek eltörik a lába és begipszelik, az elején ez még segít a járásban. De ha a gipsz túl sokáig van fent, az izmok elgyengülnek, és a test nem erősödik meg. A kérdés, mikor vegyük le a gipszet? Ausztriát például tíz évig felügyelték a szövetséges erők. Magam is szeretném látni, hogy a boszniai főképviselő hivatala átalakuljon az Európai Unió különleges képviselőjének irodájává. Szükség lesz a nemzetközi jelenlétre Boszniában, de már nem a főképviselő különleges jogaival együtt.

- Elég „felnőtt" Bosznia ehhez, tud majd a főképviselő kvázi teljhatalma nélkül is működni?

- Ez nehéz kérdés. Az évek során a főképviselők 900-szor éltek különleges jogkörükkel, én március óta csak néhányszor. Például nyolc politikust rehabilitáltam, és meghatároztam Mostar városának költségvetését (a helyi politikusok egy évig képtelenek voltak elfogadni a büdzsét - Z. E.). Bizonyos szempontból Bosznia felnőtt, hiszen januártól az ENSZ BT tagja is lesz, de ez egy folyamat.

- Ön korábban osztrák nagykövet volt Boszniában, ismeri a nyelvet is. Mit gondol: elkezdtek az emberek újra bízni egymásban?

- Igen, de csak konkrét esetekben, közösségi szinten. A boszniai szerb köztársaságban például Prijedor van egy bútorgyár, ahol a főnök egy horvát nő, és 600 szerb hazatelepültnek ad munkát. De még meg kell békülniük a múlttal. Több bírónak is jó a kapcsolata, de politikai szinten ez sokszor még nem működik. 

 

Valentin Inzko
Valentin Inzko
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.