Nem csak a nacionalista radikális párt állította, hogy a statútum ellentétes az ország alkotmányával. Különösen szemet szúrt, hogy a vajdaságiak hivatalosan is fővárosnak szeretnék nevezni Újvidéket, és az eddigi végrehajtói tanácsot is átkeresztelték volna a tartomány kormányának. Nem lehet egy országban két főváros, két kormány - hangzott az ellenérv. Borisz Tadics és kormánya nehéz helyzetbe került. Támogatóik az országos arányokhoz képest felül vannak reprezentálva a Vajdaságban. Másutt sokan gondolták, hogy ez egy újabb elszakadás első lépése. Csütörtökön este, egyéves csúszással a demokrata-szocialista kormány áldását adta arra a kompromisszumra, amely a vajdasági "kormányfő", Bojan Pajtics értékelése szerint követeléseik 90 százalékának eleget tesz.

- Szükségtelenül forrósították fel a levegőt a nyilvánosság előtt a törvény ellenzői, mikor elszakadásról, az államon belüli új állam alakításáról beszéltek. Ennek semmi köze a valósághoz - védte a törvényt Mirko Cvetkovics, szerb miniszterelnök. - Csalódottak nem vagyunk - mondta a Népszabadságnak a vajdasági parlament elnöke, Egeresi Sándor. Ő az elmúlt év során akkor is harcolt a statútumért, amikor mindenki más menekült a témától. A helyi magyarok számára az egyik legfontosabb, hogy a statútum nem kisebbségekről beszél, hanem egyenrangú nemzeti közösségekről.

A kompromisszum kritizálói szerint a végrehajtói, törvényhozási és részlegesen az igazságszolgáltatási hatalom megszerzéséből csak a "kormány" jogosultságai bővültek. Az engedmények értékét az is csökkenti, hogy az átengedett intézmények (például a nyugdíjalap, a foglalkoztatási szolgálat) költségvetését is Belgrádból határozzák meg, a tartomány pénzeiről továbbra is a központi hatalomra esküdő belgrádi politikusok dönthetnek. - Várjuk ki, mit hoz gyakorlatban a törvény - válaszolja Egeresi. A 152 jogkörhöz bizony nem kevés pénzügyi lehetőség is társul.

Az utolsó pillanatban a vajdasági szociáldemokraták ligája, a kétharmad rész szerbek lakta tartomány talán leghevesebb függetlenségi szószólója kiharcolta a miniszterelnöknél, hogy a főváros szó a törvényben benne maradhasson. A törvénnyel körvonalazódó részleges autonómia nem nemzetiségi kérdés. - Ez nem magyar ügy - mondja Egeresi, hiszen a statútum minden vajdasági lakosnak egyaránt fontos. A tartományban élő magyarok támogatják, hiszen a kultúra és az oktatás területén nagyfokú függetlenséget biztosít, és bár lényegesen több engedményt vártak Belgrádtól, úgy vélik, jelenleg ez a maximum. A vajdasági szerbek közül az őslakosok álltak a statútum mögött. A kilencvenes évek háborúi során letelepedettek mindig a központi hatalom nézeteit osztották.