Európa első számú vezetőjének nevezte a The Washington Post, s így is fogadták a Capitoliumon Angela Merkelt. A régi-új német kancellár egy héttel beiktatása után beszélhetett a szenátus és a képviselőház tagjai előtt. - Az NDK-ban nevelkedve ilyesmire a legmerészebb álmaimban sem gondoltam. Amerika számomra sokáig nem a korlátlan, hanem az elérhetetlen lehetőségek hazája volt - mondta Merkel, aki először 1990-ben, 36 éves korába utazhatott az Egyesült Államokba.

Köszönetet mondott mindazért a segítségért, amit az Egyesült Államok nyújtott a második világháború után a szövetségi köztársaságnak. - Mi, németek, sohasem fogjuk elfelejteni, mit köszönhetünk Amerikának - hangoztatta Merkel, hozzátéve, november 9-ről nem csak a berlini falbontás közelgő huszadik évfordulója miatt kell megemlékezni. Ugyanezen a napon 1938-ban, a hírhedt kristályéjszakán, a zsinagógákat, zsidó üzleteket felgyújtó-feldúló nácik olyan civilizációrombolásba kezdtek, ami a holokauszthoz vezetett.

A jelenre áttérve Merkel zéró toleranciát hirdetett Irán atomhatalmi ambícióival szemben. A holokauszttagadó iráni elnök kezébe nem kerülhet atombomba, Németország számára Izrael biztonsága nem lehet alku tárgya - tette hozzá a szenátorok és a kongresszusi képviselők dörgő tapsa közepette. A kancellár szerint Németország kész vállalni szövetségesi feladatait, így azt, hogy civil és katonai erőkkel egyaránt segítse Afganisztán stabilizálását.

Merkel felrajzolta az általa vezetett jobbközép kormány főbb külpolitikai prioritásait. Ezek között kiemelt helyen szerepel a klímavédelem. A decemberben esedékes - egyelőre kétséges kimenetelű - koppenhágai klímacsúcs szóba került a Barack Obama elnökkel folytatott, Fehér Ház-i megbeszélésen is. A Capitoliumon Merkel a klímavédelmet elodázhatatlan, az Egyesült Államok és Európa összefogásával közös feladatnak nevezte, amikor le kell dönteni a klímavédelemmel szemben a fejekben még meglévő falakat is.