- Nyilvánvalóan a cseh parlament mindkét háza által nagy többséggel jóváhagyott dokumentumról határoztak tegnap, amely semmilyen kivételről sem tesz említést. Ilyesmit nem is kértek a cseh képviselők.

- Akkor minek az alapján hozakodott elő Václav Klaus államfő azzal, hogy a Benes-dekrétumokra gondolva hazája számára mentességet kért az alapjogi charta alól?

- Erre több alkotmányjogász szerint nem volt mandátuma, mások viszont az alaptörvényünk 63. cikkelyére hivatkoznak, amely azonban az elnök jogköreiről nem fogalmaz egyértelműen. A paragrafus szerint egyebek között az elnök hatásköre a nemzetközi szerződések megkötése és jóváhagyása. Arról sem rendelkezik az alkotmányunk, hogy az elnök milyen határidőn belül köteles aláírni a parlament határozatait.

- Véget ért a csehországi politikai játszma?

- Aligha. Ugyanis a lisszaboni egyezség januártól minden bizonnyal életbe lép. Ám a jóváhagyott cseh kivétel csak akkor lesz hatályos, ha majd ratifikálják újabb ország csatlakozási szerződését. Ugyanis a múlt heti brüsszeli uniós csúcson született határozat szellemében ezzel együtt fogadják majd el a cseh mentességet az alapjogok chartája alól. Vagyis jövő év elejétől Csehországra is vonatkozik ez a dokumentum; majd amikor Horvátország vagy Izland, esetleg mindkét állam uniós taggá válik, akkor országunk polgárai elveszítik a charta alapján szerzett jogaikat. Márpedig ezt sem az uniós jogszabály, sem pedig a cseh alkotmány nem teszi lehetővé.

- Ennek milyen következményei lehetnek?

- Biztosra veszem, hogy a fenti ok miatt nemsokára a Klaus által követelt és a Brüszszelben jóváhagyott kivétellel kapcsolatban kérnek majd állásfoglalást a cseh alkotmánybíróságtól, amely szerintem csak úgy dönthet, hogy az említett mentesség sérti az alaptörvényünket, s emiatt érvénytelenítheti a kért kivételt. Persze nem lennénk Csehországban, ha ilyen simán zajlana ez a folyamat.