Marrakechben a washingtoni diplomácia vezetője valamelyest finomított korábbi, a Netejahuval tartott közös jeruzsálemi sajtóértekezleten mondottakon. Ebben Clintonné dicsérte az izraeli visszafogottságot a telepek ügyében, miszerint megelégszenek csupán 3000 további lakás felépítésével Ciszjordánia területén. Hétfőn - a Reuters szerint - úgy fogalmazott, hogy az izraeli ajánlat ugyan nem elégíti ki teljesen, amit Washington szeretne, ám így is "a telepek példa nélküli korlátozása lenne".

A jelen helyzetben úgy látszik, hogy a települések építése az a pont, amely megakadályozza a tárgyalások újrafelvételét az izraeliek és a palesztinok között. Clinton asszony összes marrakechi tárgyalópartnere azt követeli az amerikaiaktól, érjék el az izraeli építési stopot. A háromezer lakás csak egy tétel a listán. Ezenkívül ott vannak azok az építkezések, amelyekről az izraeliek csak, mint lakásbővítésekről beszélnek, s amelyek a palesztinok szintén "területrablásként" aposztrofálnak. És akkor még nem szóltak a kelet-jeruzsálemi építkezésekről. A palesztinok a városrészt jövendő államuk fővárosának akarják, Netanjahu viszont továbbra is egységes és oszthatatlan Jeruzsálemről beszél.

A jelenlegi izraeli kormány gerincét olyan jobboldali pártok alkotják, amelyek továbbra is csak nehezen tudják elfogadni a palesztin államiságot, a telepítések kiterjesztését pedig alapvetőnek tartják. Az arab oldalon viszont a települések megléte a jövendő állam működőképességének akadálya. Ebből a szempontból az izraeli vallási és nacionalista jobboldal és a vallási szélsőséges Hamasz gyakorlatilag azonos kottán játszik. A Gázát ellenőrző iszlamisták nem kívánnak békés megegyezést, s a zsidó állam felszámolását kívánják. Clintonné tehát a süketek közötti közvetítő/tolmács áldatlan szerepét vállalta. Most úgy látszik nincsenek eszközei arra, hogy a párbeszédet rákényszerítse a felekre.

Az amerikaiak arab szövetségesei saját közvéleményük, az "arab utca" nyomása miatt sem engedhetnek, ahogy Abbasznak sincs hová hátrálnia. Ebben a helyzetben az Obama-diplomácia aligha lesz képes teljesíteni az elnök hivatalba lépésekor tett eredeti ígéretet, miszerint áttörést ér el a közel-keleti békefolyamatban.

Izrael szabadon engedte hétfőn a Gázai övezetet uraló Hamasz palesztin szervezet hat parlamenti képviselőjét, akiket három éve, Gilád Salit izraeli katona foglyul ejtése óta tartottak őrizetben. Így 31-re nőtt az utóbbi hónapokban elengedett palesztin képviselők száma, de mint a Hamasz közölte, még 15, a rivális Fatahnak pedig két képviselője van izraeli fogságban. (MTI)