Abdullah mégsem jelölteti magát a választáson
Abdullah péntektől lebegtetett visszalépését most azzal indokolta, hogy Karzai kormányzata elutasította a választás igazságossá tételére vonatkozó követeléseit, így a választási bizottság vezetésének lecserélését független bizottságra. Szerinte a változatlan felállással lehetetlen átlátható voksolást tartani, hiszen az első fordulóban hatalmas méretű csalások történtek. Ezt az ENSZ megfigyelői is elismerték, csaknem egymillió szavazatot utóbb érvénytelennek nyilvánítottak. Ezért került sor kompromisszumként a második fordulóra, holott az augusztus 20-i első menetben Karzait hozták ki biztos győztesnek. Értesülések szerint Abdullah szombatig adott határidőt az államfőnek a választási bizottság elnökének leváltására, aki azonban nem tett ennek eleget. Az AP nyugati diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy ezzel megszakadtak a két rivális között a színfalak mögött, akár esetleges hatalommegosztást is kilátásba helyező tárgyalások.
Abdullah tegnap mindazonáltal kijelentette, hogy nem szólítja fel híveit a szavazástól való távolmaradásra. Az elnökjelölt nyugalomra intette támogatóit, azt kérte tőlük, hogy "ne vonuljanak ki az utcákra, ne tüntessenek". Ugyanakkor azt is kérte a lakosságtól, hogy ne fogadja el a jelenlegi választási bizottságtól a második forduló majdani eredményét.
Ezt követően Karzai kampánycsapata viszont közleményben kijelentette, hogy az elnök elfogadja a választási bizottság és minden más törvényes intézmény összes döntését a második fordulóval kapcsolatban. Mint a Reuters jelentette, Daud Ali Nadzsafi, a bizottság vezetője közölte, hogy egy jelölttel is megtartják a második fordulót, a választási törvény és az alkotmány is "egyértelmű" ebben a vonatkozásban. Ugyanakkor megfogalmazódott az is, hogy "immár technikai szempontból elkésett" Abdullah visszalépése. Kai Eide, az ENSZ afganisztáni főképviselője maga is azt mondta, hogy a feladat "végigvinni a választási folyamatot legális módon". Hillary Clinton - igaz még szombaton, Abdullah visszalépésének hivatalos bejelentését megelőzően - maga is úgy vélte, hogy az egyetlen jelölt ténye nem fogja aláásni a választások legitimitását.
Elemzők szerint Karzai nyerési esélye a második fordulót megelőzően is biztosnak tűnt, ezért Abdullahnak valójában két választása volt, az egyik, hogy méltósággal visszalép, a másik, hogy bojkottálja a második fordulót. A szakértők véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy visszalépésével csökkenhet-e a belpolitikai válság. Többen is úgy vélik, hogy a tálibok újabb erőt meríthetnek ebből, s miként az augusztusi választáskor, november 7-ét megelőzően is számolni kell akcióik megszaporodásával. "Nem fogjuk hagyni, hogy a második forduló békében teljen, minden elkövetünk azért, hogy az kudarcba fulladjon" - közölte a lázadók egyik szóvivője telefonon egy ismeretlen helyről.
Az amerikai lapértesülések szerint Barack Obama elnök mindenképpen megvárja a választások második fordulóját, s talán csak november végén dönt majd a beígért afganisztáni csapaterősítésről. Valerie Jarrett elnöki tanácsadó vasárnap az ABC televízióban kijelentette, kizárólag Obamán múlik, mikor hozza meg a döntést, s ezt nyilván akkor teszi meg, ha minden szükséges információ rendelkezésére áll. Mint az MTI írta, a The Washington Post szerint Obama legalább 10-15 ezer fős erősítést fog küldeni az ázsiai országba, hogy felgyorsítsák az afgán katonaság és rendőrség állományának képzését. A közel-keleti körútját Marokkóban folytató Hillary Clinton tegnap azt nyilatkozta, hogy Abdullah visszalépése nem befolyásolja Obama döntését a követendő háborús stratégiáról. Az amerikai kormány együtt fog működni Karzai elnökkel újraválasztása esetén is.
Egyébként, mint washingtoni tudósítónk jelentette, miközben a CIA-vel már többször is súrlódott Obama-adminisztráció a Központi Hírszerző Ügynökséghez irányítja a sajtót, a "Karzai-ügy" hullámai immár a Capitoliumig érnek. A meghatározó szenátorok közül egyesek úgy nyilatkoztak: anynyit legalábbis tudtak, hogy a CIA kapcsolatban áll Ahmed Wali Karzaival, Hamid Karzai afgán államfő öccsével, míg mások vizsgálatot sürgetnek. A tájékoztatást John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke formálisan is kérte a hallgatásba burkolózó CIA-től, miután több kollégájával zárt ajtók mögött tárgyalt annak igazgatójával. Mint a New York Times megírta, az adminisztrációhoz tartozó források szerint Karzai nemcsak hosszú évek óta szerepel a "Cég" fizetési listáján, de a déli országrész kábítószerüzletében is érdekelt lehet. Az elnök öccse tagadja mindezt. Kerry azt mondta: világosan szeretne látni, akkor is, ha az ügy részletei nem tartoznak a nyilvánosságra, és korainak tartja, hogy újságcikkek alapján következtetéseket vonjon le. John McCain volt republikánus elnökjelölt, a fegyveres erők bizottságának rangidős ellenzéki tagja viszont úgy vélte: "Hiteles emberek szerint az elnök fivére több törvénytelen tevékenységben is részt vesz. Ez nem mehet tovább." Barack Obama tavalyi kampányellenfele szerint Kandahár erős emberének egyenesen el kell hagynia az országot.
Négyszázezren az FBI terrorlistáján
Összesen 400 ezer személy, a névváltozatokkal és ismert álnevekkel együtt pedig egymillió bejegyzés szerepel az FBI "terrorlistáján" - a Szövetségi Nyomozóiroda ennyi embert figyel "alapos gyanúval". Az adatokat, amelyek a márciusig tartó 12 hónapra vonatkoznak, a szenátus igazságügyi bizottsága kérte le, és a vasárnapi The Washington Post számol be róluk. A listán lévők kevesebb mint öt százaléka amerikai állampolgár vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi. Az adatokból az is kiderül: napi átlagban 1600 bejegyzéssel gyarapodik a lista, miközben hatszáz bejegyzést törölnek, 4800-at pedig módosítanak. 2006-ban az FBI 219 ezer "fülest", lakossági bejelentést kapott, és 2800 terrorelhárítással kapcsolatos ügyben vezették nyomra.
Peking ellenkezése dacára hat kínai ujgurt szállítottak a csendes-óceáni Palau szigetországba Guantánamóról - közölték szombaton illetékesek. Szülőhazájukba azért nem mehettek vissza, mert amerikai feltételezés szerint üldöztetésnek lennének kitéve a muzulmán vallású és szakadárként számon tartott volt foglyok. Ezzel 215 őrizetes marad a kubai támaszponton, amelynek eredetileg jövő januárra tervezett bezárása egyre irreálisabb célnak tűnik. (Sz. L. L.)