Klaus, klíma és kiút

Mindent megoldottak és mindennel elégedettek az uniós tagországok állam- és kormányfői, noha az alkukat teletűzdelték feltételezésekkel. Ha Klaus aláír, ha a koppenhágai klímakonferencia sikeres, ha a munkanélküliség csökken, akkor az EU is lép majd.

Miután csütörtök éjjel megtalálták a megoldást Václav Klaus cseh államfő egyéni problémájának orvoslására, s megadták Prágának a kimaradás lehetőségét az alapjogi charta joghatósága alól, derűlátó hangulat lepte be az Európai Tanács székházát. Az intézményi válságot elhárítani hivatott svéd elnökség mindenképpen meg akarta győzni a cseh államfőt, hogy adja be a derekát, és lássa el végre utolsóként kézjegyével a lisszaboni szerződést, hogy Európa továbbléphessen. A cseh elnök követelésében közvetlenül érintett magyarok, szlovákok, osztrákok és németek azonban keményen fogalmazva léptek fel az európai sötét múltat felelevenítő Benes-dekrétumok emlegetése ellen. Mint Bajnai Gordon magyar kormányfő pénteken is hangoztatta, lényeges, hogy a csúcstalálkozóról kiadandó közlemény meghúzza a határt múlt és jövő között, s lényegében a csehek olyan jegyzőkönyvet kapnak a kimaradás elismerésére, amely megerősíti a lisszaboni szerződés és az alapjogi charta szellemét, nem utal a második világháború utáni kitelepítéseket lehetővé tevő Benes-dekrétumokra. Ha Klaus aláír, s ha a legközelebbi csatlakozási szerződés idején szintén ratifikálandó jegyzőkönyvet is elfogadják majd a tagállamok parlamentjei, államfői, akkor életbe lép a cseh derogáció. Bajnai leszögezte: nagyon fontos, hogy Szlovákia és Magyarország lényegében azonos álláspontot képviselt, s külön utalt rá: a pozsonyi kormány ragaszkodása az alapjogi chartához a magyar kisebbség védelmét is erősíti.

Az új elnöki és külügyminiszteri, valamint a biztosi posztokra a jelölési folyamatot is megnyitó intézményi válságelhárítás mellett a másik nagy vitatéma a koppenhágai globális klímakonferencia előkészületeit övezte. Az EU számítása szerint a fejlődő országok csak akkor tudnak részt venni a kiotóit felváltani hivatott, új klímamegállapodásban, ha a fejlettek pénzügyi támogatást nyújtanak számukra, amelynek összege 2020-ra évente nagyjából elérné a 100 milliárd eurót. Ebből 22-50 milliárdnyit a kormányoknak kellene átnyújtaniuk. Az EU 2013-ig 1,5, 2013 és 2020 között legfeljebb 15 milliárdot adna. Ám a németek kifogásolták a számok emlegetését, mondván, ezzel a huszonhetek rontják tárgyalási helyzetüket. Kilenc új tagállam pedig eleve ellenezte, hogy a rájuk jutó terhet elsősorban a károsanyag-kibocsátás alapján számítsák ki. Azzal érveltek, hogy a gazdasági teherbíró képességet sokkal jobban figyelembe kéne venni. A kilencek álláspontját Bajnai ismertette, s péntek délelőtt külön szűk körű egyeztetést tartottak a német, a francia, a brit kormány és a kilencek képviselői, s ekkor ütötték nyélbe az alkut. Vagyis az EU egységes álláspontot foglal el Koppenhágában, hogy 2050-ig a globális szennyezést 50, a fejlettekét ezen belül 80-95 százalékkal mérsékeljék. Ám most számok említése nélkül leszögezték, hogy az unió kész a maga részét vállalni a globális erőfeszítésből, vagyis lássuk a többiek számait majd decemberben, Dániában. A lényeg Bajnai szerint az, hogy a szövegbe belevették: az uniós országok a fizetőképességük szerint járulnak mindehhez hozzá. Ennek részleteit még kidolgozzák. Az egyezségre akkor ütnek pecsétet, ha azt minden tagország elfogadja, vagyis konszenzusra kell jutni.

A válságkezelés képezte a harmadik nagy s kevésbé vitatott kérdéskört, bár a pénzügyi felügyelet és szabályozás témáját csak felszínesen érintették, az igazi összecsapás eleve a decemberi csúcsra marad, vagy későbbi időpontra csúszik. Ami azonban az állami gazdasági ösztönző intézkedések visszavonását illeti, Bajnai szerint a munkanélküliség alakulására helyeződött át a hangsúly. - Addig nincs vége a válságnak, amíg egyre növekszik az állástalanok száma, s mindaddig nem is szabad visszavenni a gazdaság támogatásából, amíg a fellendülés nem válik egyértelműen tartóssá, növelve a foglalkoztatást. A közlemény ezt megerősíti, de utal a pénzügyminiszterek múlt heti találkozójára, ahol a költségvetési hiányok csökkentésének - uniós zsargonban a "kiútstratégiának" - a kezdetét 2011-re tették. De ezt nyilván úgy kell érteni: ha érdemben süllyed a munkanélküliségi ráta, akkor el lehet tűnődni a büdzsészigor alkalmazásán.

Fischerrel együtt Európa is megkönnyebbült
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.