A csúcstalálkozó péntek délutáni zárását követően Merkel német kancellár és Sarkozy francia elnök is jelezte: ha befejeződik a lisszaboni szerződés ratifikációs folyamata (ez novemberben várható), akkor meg lehet kezdeni a jelöléseket az újonnan létrehozandó EU-elnöki, valamint az Európai Bizottság alelnökeként is működő külügyminiszteri posztra, s ennek fényében a biztosokról és tárcáikról is lehet gondolkodni. Valószínű, hogy a jövő hónap közepén e célból újra találkoznak az állam- és kormányfők Brüsszelben.

A konkrét személyi kérdéseket most még azonban mindenki igyekezett kerülni. A nyilatkozatok és a folyosói beszélgetések mégis egyértelművé tették, hogy a sokáig komoly esélyesnek számító Tony Blair volt brit miniszterelnök csillaga leáldozott. Sorsát lényegében a szerdai Merkel-Sarkozy vacsorán pecsételték meg, mert a német kancellár jobban szeretne valakit valamely kis tagállamból és a júniusi parlamenti választásokból győztesen kikerült néppárti családból. Minthogy a luxemburgi Juncker nagyon bedobta magát Blair ellenében, Brüsszelben mind többen úgy vélik, hogy ő sem jöhet számításba.

Egy nevető harmadik érkezhet Brüsszelbe a csupán egyszer meghosszabbítható két és fél éves mandátum betöltésére, például Peter Balkenende holland kormányfő. Ennek fejében viszont gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a külpolitikai főképviselő a szocialista-szociáldemokrata táborból kerülne ki. Erre a posztra esélyesnek látszik a brit David Miliband, aki az utóbbi időben több beszédben is elmélkedett az európai globális jelenlét erősítéséről.

Minthogy az Európai Parlament elnöke a lengyel Jerzy Buzek lett, gyanítható, hogy az új tagállamoknak több fontos kártyát már nem osztanak. Buzek jelezte, hogy az EP november 25-én megkezdené a biztosok meghallgatását.