Apadó lehetőségek, nő Gáza elszigeteltsége
Tíz hónappal azután, hogy az izraeli hadsereg bejelentette, behatolt erre a tengerparti palesztin területsávra, hogy véget vessen az ott uralkodó iszlamisták mindennapos rakétatámadásainak, sok minden tükrözi Gáza nyomorúságát. A romokat ugyan részben eltakarítják, de semmi nem épül. Több ezer lakás továbbra is úgy áll, ahogy elpusztították. Több tucat család változatlanul olyan ENSZ-sátrakban lakik, amelyeket lerombolt házaik között állítottak fel. A Hamasz ellen három éve elrendelt izraeli és egyiptomi embargó következtében szinte minden gyár áll és nem jutnak be áruk. A lakosság 80 százaléka valamilyen fajta segélyt kap.
Különösen szembeötlő az iskolázottak és a szakemberek nyomorúsága. Külföldön sokan úgy vélik, hogy Gáza egy nagy nyomornegyed, ám írástudatlan itt alig van, és a régió helyzetéhez képest alacsony a csecsemőhalandóság. Sok ezer embernek van felsőfokú diplomája és a városban közepes magasságú irodaháztornyok ragyognak. Vagy fél tucat divatos étterem naponta megtelik fiatal, laptopjukat hordozó nőkkel - néhányan közülük nem fedik el a fejüket - és végzettségükhöz képest alulfoglalkoztatottakkal, akik vízipipát szívnak és a jövőjükön lamentálnak.
"Nagyon sötét évek állnak előttünk", mondja Slama Bissiso, a Palesztin Ügyvédi Kamara alelnöke, miközben lassan kiengedi szájából a dohányfüstöt a Deira Hotel Földközi-tengerre néző erkélyén. Azt mondja: a Gáza elleni embargó, továbbá a Hamasz-kormány és a Nyugati parti területeket (Ciszjordániát) igazgató, Fatah dominálta palesztin hatóság szembenállása hónapról hónapra nagyobb elszigeteltségbe taszítja Gázát.
Mahmud Abbasz palesztin elnök a napokban bejelentette, hogy januárban választásokat tartanak. Ám a bejelentés lényegében annak kinyilvánítása volt, hogy a Fatah és a Hamasz az egyiptomi közvetítés ellenére sem tudott közös nevezőre jutni. A Hamasz beleegyezése nélkül itt nem lesznek választások, és annak jelenleg nem áll szándékában hozzájárulását adni. Ha ez azt jelenti, hogy csak a Nyugati parton (Ciszjordániában) lesz szavazás, akkor Gáza kilátásai még borúsabbak.
Úgy tűnik, a Hamasz kontrollja Gáza felett szilárd és senki nem kérdőjelezi meg. Biztonsági erői járőröznek az utcákon. Abbasz elnök nagy X-szel átmázolt képei szegélyezik a fő sugárutat, amelyet elszomorú módon Egység utcának hívnak. Az izraeli határ gázai oldalán új felirat figyelmeztet, hogy az övezetbe még külföldiek sem hozhatnak be szeszes italt. (...)
Izrael naponta száz, élelmiszert, gyógyszert és más segélyt szállító teherautót enged be Gázába. Leállította viszont a kereskedelmet abban a reményben, hogy így elidegenítheti a lakosságot az uralkodó Hamasztól. Ez a jelek szerint be is következik. Ám ha nem lesz választás, nehéz elképzelni, hogyan fejeződhet ki ez az elidegenedés, hogyan lehet más kormány.
Izrael el akarja szigetelni a Hamaszt, mert ez a csoport elutasítja Izrael létét. Ayman Taha, a Hamasz mozgalom szóvivője így fogalmazott egy interjúben: "Hosszú távú stratégiánk egész Palesztina felszabadítása. De elfogadnánk átmeneti megoldást is, beleértve az 1967-es határokon belüli államot, tízévnyi fegyverszünettel - attól függően, milyenek ennek a fegyverszünetnek a feltételei."
Egyiptom a kairói székhelyű Muzulmán Testvériséghez fűződő kapcsolatai miatt elutasítja el a Hamaszt. Egyiptomot és Izraelt az is aggasztja, hogy Irán fegyverzi fel a Hamaszt.
Gáza növekvő elszigeteltsége károkat okoz. (...) A Jawwal, a palesztin mobiltelefon-cég vezetőit a múlt héten farmerben találtam a számítógépeik előtt - mint minden munkahét végén, "sportos csütörtök" volt -, elmondták: munkájuk egyre nehezebb, mert nem jutnak sem alkatrészekhez, sem továbbképzéshez. A cég vezető menedzserei, akik korábban havonta utaztak külföldre, most egyáltalán nem utazhatnak. (...)
Sok itteni szakember, diplomás elutasítja a Hamasz ideológiáját, bár egyesek 2006-ban, felháborodva a Fatah korrupcióján, erre a pártra szavaztak.
"A Hamasz csekély többséggel győzött az olyan emberek miatt, mint én", mondta Mohamed, aki Fatah-párti családból származik és most jótékonysági szervezetben dolgozik. "Sajnálom, hogy rájuk szavaztam. Meg akartam büntetni a Fatahot."
Mint szinte mindenki, akivel Gázában politikáról beszéltünk, kérte, ne közöljük a nevét, mert fél a kormánytól. A politikai egyet nem értés szabályai homályosak.
A Texasban tanult mérnök is a Fatahra szavazott 2006-ban és most kívánja, bár ne tette volna. "Izrael azt mondja: miután megválasztottad a Hamaszt, ne legyen életed. De az emberek a Fatah korrupciója miatt szavaztak a Hamaszra. Hiszek abban, hogy békét kell kötni Izraellel, de nagyon, meg akartam szabadulni a korrupciótól. Nem számítottam rá, hogy a Hamasz fog győzni. Legközelebb egyáltalán nem megyek el szavazni."
Amíg a legális gazdaság a külföldi segélyektől függ, és ebből tízezrek kapnak fizetést kevés munkáért, addig virágzik a feketepiac, drága árukat csempésznek be Egyiptomból az alagutak százain, ami az alagútmaffia megerősödéséhez vezetett.
Az értelmiségieket frusztrálja, hogy választási lehetőségük a Fatah, amelyet változatlanul korruptnak tartanak, illetve a Hamasz, amelynek ideológiája számukra és sok külföldi kormány számára problémákat okoz.
Egyesek szerint a tény, hogy a világ elutasította a Hamaszt, azt jelenti: nincs értelme, hogy a szervezet hatalmon maradjon. De fogalmuk sincs, hogyan érjenek el változást.
"Szeretném látni egy politikai alternatíva kialakulását üzletemberek bevonásával a Hamasz és a Fatah helyett" jelentette ki Rami Alagha, a Jawwal mobiltelefoncég 39 éves menedzsere. "Az Egyesült Államok és Európa odaállnának egy ilyen program mögé. Különben nincs jövőnk."
(A cikk elkészítéséhez hozzájárult Taghreed El-Khodary.)
A cikk 2009. október 26-án jelent meg a The New York Times hasábjain.
