Az alapjogi charta
A dokumentum hét fejezetben és 54 cikkelyben rögzíti az európai polgárok jogait, lényegében összefogja a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, a sajtószabadságtól a gyülekezés szabadságán át a tulajdonhoz és az oktatáshoz való jogokig. Kimondja a kollektív kiutasítás tilalmát is.
A Benes-dekrétumok és az alapjogi charta összefüggéseit igen nehéz lenne kimutatni, ám a lisszaboni szerződést ellenző Václav Klaus nyilván jól kiszámította milyen darázsfészekbe helyezi a többi tagállam kezét, ha a tárgyalási folyamat lezárulta után ilyen nehezen értelmezhető követeléssel áll elő. Ám minthogy a szerződésről csak az ő aláírása hiányzik, hogy az unió nekiláthasson az előkészített intézményi változások végrehajtásának, a svéd elnökség most rákényszerül, hogy kitaláljon valamit, ami megnyugtatja az elszigetelődött Klaust, nem sérti a kérdésben egyébként érintett tagállamok érdekeit, s nem érinti a lisszaboni szerződést sem.