Kuba budapesti nagykövete, Soraya Álvarez Nunez előzetes sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a blokád, bevezetése óta, a karibi szigetországnak 96 milliárd, mai árfolyamon számolva több mint 200 milliárd dollár veszteséget okozott. A mostani immár a tizennyolcadik ENSZ-voksolás az ügyben, ám az első az Obama-kormány hivatalba lépése óta. A nagykövet szerint a kubai és a nemzetközi várakozásokkal ellentétben az új amerikai adminisztráció nem hozott "érdemi változást" a Kuba elleni blokád politikájában. Havanna nem kételkedik Barack Obama jóhiszeműségében, ám a jelek szerint nem egyszerű a hatalom gépezetében változást hozni.

Tény, hogy Obama választási kampányígéretét betartva megszüntette a kubai-amerikaiak hazalátogatásainak és pénzküldéseinek a Bush-adminisztráció idején hozott korlátozásait. Ugyancsak felújultak a tárgyalások a migrációs kérdésekről, sőt a közvetlen postakapcsolatok helyreállításáról is. Ám miként Joe Biden alelnök kimondta: a blokádot fenntartják "a politikai nyomásgyakorlás" eszközeként.

A napokban egyébként Havannában járt Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter, aki azt ígérte Raúl Castrónak, hogy a közelgő spanyol EU-elnökség idején további lépéseket tesznek az unió és Kuba kapcsolatainak javítására. Az El País napilap úgy értesült, hogy Moratinos továbbította Obama üzenetét is: E szerint az amerikai elnök megérti, hogy Kubában nem lehet a rendszert estétől reggelig megváltoztatni, ám ha Raúl Castro nem adja jelét a változtatás szándékának, akkor ő nem tehet további lépéseket.