Kabulban tovább növelték a biztonsági készültséget, az utcákon rendőrök, katonák és az elit alakulatok tagjai járőröznek. Mátyus Sándor több mint három éve dolgozik Afganisztánban, elmondása szerint többé-kevésbé hozzászokott már a merényletekhez. A külképviseletek dolgozóira egyébként szigorú előírások vonatkoznak, kizárólag csoportosan, fegyveres kísérettel mehetnek az utcára vagy bevásárolni. A nagykövet is úgy véli, hogy a robbantást az afgán választások november 7-re kiírt második fordulója elé időzítették: a tálibok szóvivője korábban azzal fenyegetőzött, lesz még hasonló akciójuk. A közbiztonság egyébként nemcsak Kabulban, hanem az ország más területein is drámaian romlott az utóbbi időben (többek között északon, a magyar békefenntartók övezetében is).

Ezért nem túl elrugaszkodott az a következtetés, hogy Afganisztánt már nem lehet katonailag stabilizálni, ezt Mátyus szerint már a nemzetközi közösség is látja. Ott-tartózkodása alatt a nemzetközi haderő létszáma háromszorosára nőtt, ám a helyzet mégsem javult. Bár az afgán lakosság örül a külföldiek jelenlétének, és egyelőre nem ösztönzi a kivonulást, előbb-utóbb ők is felteszik majd a kérdést: javult-e a helyzet a nemzetközi erők jelenléte alatt? Vannak olyanok is, akik már azt pedzegetik: Afganisztánban legutóbb akkor volt rend, amikor a tálibok voltak kormányon.

A pakisztáni Pesavart tegnap hatalmas robbanás rázta meg: a merényletben legkevesebben nyolcvanan haltak meg. A pakisztáni talibán a hadsereg október közepén indított offenzíváját megbosszulandó követ el sorozatban támadásokat.

Tegnap került az amerikai elnök asztalára aláírásra az új, 680 milliárd dolláros védelmi költségvetés - jelentette washingtoni tudósítónk. Ebben először szerepel Afganisztán kapcsán a "harcosok reintegrációjának" nevezett tétel egy 1,3 milliárdos összeg részeként. A keret lényegében a tálibok megosztására szolgál, azok "anyagi meggyőzésére", akik hajlandók a harc feladására. Mindez csak formai újdonságot jelent: Barack Obama stratégiájának eddig is ismert eleme volt, az pedig csaknem közismert, hogy a CIA emberei nyolc éve járják "bőröndökkel" az országot. Volt olyan hadúr, aki jelezte, inkább potencianövelő szert kérne.

Obama elnök pénteken fogadja az USA első katonáját, Mike Mullent, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét. Washingtonban ezért arra számítanak, nem sokkal ezután - várhatóan még november 11-én kezdődő ázsiai útja előtt - foglal állást a stratégia és a kért 40 ezres csapatbővítés ügyében. Az így is elhúzódó, nehéz döntést csak tovább bonyolítja, hogy a választási csalások után újabb csontvázak dőlnek ki az afganisztáni szekrényből. A szerdai amerikai sajtó forrásokkal támasztja alá az eddig is ismert értesülést, miszerint a 2001-es invázió óta a CIA anyagi támogatását élvezi Ahmed Wali Karzai, az elnök fivére, akit a drogüzlet, az ópiumkereskedelem meghatározó szereplőjének tartanak a déli országrészben. - Csak önmagunk alatt vágjuk a fát, ha lakosságcentrikus stratégiát hajtunk végre, de eközben azt látják: gengsztereket támogatunk - mondta Michael Flynn vezérőrnagy, az USA afganisztáni katonai hírszerzésének főnöke. A sajtóban eközben pergőtűzként sorjáznak már a publicisztikák, amelyek az amerikai erőfeszítések visszafogását sürgetik.