Magyarország legnagyobb vízumkiadó helye egyébként a szabadkai főkonzulátus, a nyugat-balkáni térség és főként Szerbia miatt. Összesen 87 külképviseleten ad ki hazánk beutazási engedélyt, tavaly körülbelül 330 ezret. Ám ez semmi ahhoz képest, hogy a schengeni övezet 2500 képviseletén évente több mint tízmillió vízumot állítanak ki.

Na persze nem ingyen. A közös vízumkiadó központokban Magyarország is megtarthatja a befolyó vízumdíjakat: ez a schengeni vízumoknál 60 euró. Kivéve, ha a magyarok vízumkönnyítési megállapodást kötöttek bizonyos országokkal (Moldova, Ukrajna, Oroszország, nyugat-balkáni államok), tőlük ugyanis csak 35 eurót kérnek. Vagy egy fillért sem, ha - például - diákokról, hat év alatti gyermekekről van szó.

Schengeni vízumból többféle létezik. A leggyakoribb a rövid tartózkodásra jogosító C típusú, amellyel fél éven belül összesen kilencven napig lehet a schengeni zónában maradni (ez jelenleg 25 országból áll, köztük van Svájc vagy Norvégia is). A D típusú vízum már munkavállalásra is jogosít.

S ha már határok nélküli Európa, a vízumigénylésnél egészségügyi biztosításból is olyat kérnek, amely az egész schengeni övezetre érvényes. Igazolni kell a megfelelő anyagi fedezetet és a beutazás célját is (menetjegy, szállásfoglalás, esetleg meghívólevél). Ezután - szinte - az egész kontinens megnyílik a boldog vízumtulajdonos előtt.