Bele sem gondolunk, hogy Európában néhány száz kilométer megtétele milyen bonyolult és költséges egy-egy, nem is olyan messze élő nemzet tagjainak. "Mondok egy hétköznapi példát" - kezd bele a vízumszerzés eddig ismert, végtelen történetébe Varga György, Magyarország Chisinauba akkreditált nagykövete. "Egy moldáv sportegyesületet meghívnak egy versenyre az EU egyik tagállamába, mondjuk Dániába: nekik nincs külképviseletük Chisinauban. Először is szerezniük kell román vízumot. Ezzel az egész csapat elutazik Bukarestbe a legközelebbi dán nagykövetségre, és ott vízumot igényel. Ezt persze nem azonnal kapják meg, általában pár nap az átfutási idő. Erre az időszakra kell nekik szállás, ellátás, miközben Romániát sem tudják elhagyni, hiszen az útlevelük a dán nagykövetségen van. Mindez hihetetlen költség egy egyesület, de akár egy magánszemély számára is, és ez gyakran lehetetlenné tette a beutazást."

Románia a 2008-as az EU-csatlakozással kénytelen volt bevezetni a vízumkényszert Moldáviával szemben. De a moldáv állampolgárok a román vízummal sem tudnak továbbutazni az Európai Unióba, mert Románia nem tagja a schengeni övezetnek. Ráadásul Chisinauban az EU-nak csak tíz tagországa képviselteti magát, a maradék tizenhét államba való belépéshez a bukaresti vagy a kijevi EU-s nagykövetségeken tudtak vízumot igényelni. Erre a lehetetlen helyzetre a magyar diplomácia reagált a leghatékonyabban: azt javasolta, hogy az EU-tagállamok hozzanak létre egy, a magyar nagykövetség által működtetett vízumigénylő központot Chisinauban.

"Kezdetben három ország nevében adtunk ki vízumot: Ausztria, Szlovénia és Lettország (Moldovában jelen nem lévő) nagykövetsége helyett mi fogadtuk a vízumigényléseket. 2007. december 21-ig, vagyis a magyar Schengen-tagságig mi is csak közvetítő szerepet töltöttünk be, postáztuk a vízumigényeket és kiadtuk a vízumokat, amelyekért legalább így nem kellett elhagyni az országot" - folytatja Varga György. Miután Magyarország a schengeni térség tagjává vált, a magyar konzul hozott döntést ezen országok nevében a vízumokról. A kezdeményezés annyira eredményesnek mutatkozott, hogy később Észtország, Svédország, Luxemburg, Dánia (rajta keresztül Izland), majd 2009. október elsejétől Belgium és Finnország is csatlakozott a központhoz; Görögország hónapokon belül szintén a tagja lesz.

A magyar ötlet mindenkinek jól jött. "A lakosság elégedett, hiszen jelentős költségeket és időt spórol meg vele. A moldáv kormány tudja demonstrálni, hogy igenis tesz valamit az állampolgárai szabad mozgása érdekében, és Magyarország is profitál belőle, mert ezzel aktívan kiveszszük a részünket az unió európai szomszédságpolitikájából" - összegzi a nagykövet a politikai előnyöket. Majd hozzáteszi: "A többi uniós tagállamnak is sok terhet veszünk le a válláról. Az az évi tízezer ember nem jelenik meg a bukaresti vagy a kijevi nagykövetségeiken." Ennek legfeljebb azok a szállodák és busztársaságok nem örülnek, amelyeknek eddig komoly bevételeik voltak a vízumturizmusból. Ám a fenti előnyök súlya miatt mindez aligha érdekel bárkit is.