A PCF az első fordulóban a tavaly a szocialisták baloldalából - a német "Linke" mintájára - kivált Baloldali Párttal szövetségben "Baloldali Front" néven fog indulni a regionális választásokon, ahogy ezt az európai parlamenti választásokon is tette. Azonban akkor, a teljesen arányos, ámde Franciaországban hat nagy régióban lezajló választásokon a dolog kockázata kisebb volt, míg most a párt igen nagy rizikót vállal: mai 184 regionális tanácsnoki helyének jó részét a szocialistákkal és a zöldekkel való közös listájának, és a nagy baloldali párt - az egység érdekében követett - nagyvonalú politikájának köszönhette.

Most is hagyott egy kiskaput a párt vezetősége, azaz azokban a régiókban, ahol az ötszázalékos küszöb elérése valószínűtlennek látszik, a helyi vezetőség mégis dönthet a szocialistákkal való közös indulás mellett. Kérdéses persze, hogy a szocialisták mit fognak szólni a "baloldali egység" ilyen értelmezéséhez.

A PCF elsősorban baloldali partnerei nyomására döntött így. A Baloldali Párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon nem sok kételyt hagyott arra nézvést, hogy mit gondol a szocialistákról: "a szociáldemokrácia éppúgy halott, mint az államszocializmus" - mondta egy alkalommal. Az extrockista, Új Antikapitalista Párt (NPA) vezetője, Olivier Besancenot szintén a szociálliberálisokkal szembeni egységpolitikán dolgozik, amely "antikapitalistákat, forradalmiakat és antiliberálisokat" tömörítene.

A PCF mostani választása lényegében az ebbe a táborba való "átállást" jelenti - noha az NPA-val való megegyezés egyelőre még távol van - ilyenformán egy történelmi ciklus végét: az első kommunista-szocialista közös program még 1972-ben jön létre, azóta "annyi balsors, oly sok viszály után", de mégiscsak egymás legközelebbi szövetségesének számított a két párt. Ha sikerülne az NPA-val is megegyezni, az tökéletesen átrajzolná a francia baloldal térképét: lényegében a szocialistákkal azonos súlyú szélsőbaloldali erő jönne létre.

Mindez újabb pofon a Szocialista Pártnak, mely - ahogy 2004-ben - a zöldekkel és kommunistákkal közös listákon képzelte el választások első fordulóját. A zöldek korábban, míg a kommunisták most mondtak nemet erre az elképzelésre. További aggodalmukra adhat okot, hogy a PCF mostani határozatában - szintén az NPA erős nyomására - csak akkor tudja elképzelni a szocialistákkal való szövetséget, ha az a programok egyeztetésén is alapul. Azaz "abban a perspektívában jön létre, mely előrevetíti a valódi társadalmi átalakulást". Ennek értelmében a kommunisták kizárólag a baloldallal hajlandók együttműködni: ebből a szövetségből kizárják a Francois Bayrou fémjelezte centrumot.