Népszavazás Romániában az egykamarás parlamentről

2009-10-24

Traian Basescu újra megkerülte a törvényhozást, és november 22-ére, az államelnök-választások első fordulójának napjára népszavazást írt ki a parlament karcsúsításáról. A román államfő úgy értelmezte, hogy az alkotmány a népszavazás kiírásának kérdésében csupán konzultatív szerepet játszik, a döntést pedig neki kell meghoznia, így figyelmen kívül hagyta, hogy a parlament elutasította a referendumot.

- A parlament szerdán kedvezőtlenül véleményezte kérésemet, amelyet a népszavazásnak az elnökválasztásokkal egyidejűleg történő megszervezése érdekében intéztem a törvényhozó fórumhoz. Tekintettel arra, hogy a parlament véleményezése mindössze konzultatív jellegű az államelnök számára, úgy döntöttem, aláírom a népszavazásra vonatkozó rendeletet, amelyet a november 22-i elnökválasztásokkal egyszerre szervezünk meg - jelentette ki Basescu.

Általános romániai vélekedés szerint, a népszavazás a november végi választásokon új mandátumért induló államelnök egyre populistább jellegűnek látszó választási kampányának része. A választóknak két kérdésre kell majd november 22-én válaszolniuk: 1. Egyetért-e ön azzal, hogy átváltsunk az egykamarás parlamenti rendszerre? 2. Egyetért-e ön azzal, hogy a parlamenti tagok létszáma legfeljebb 300-ra csökkenjen? A kérdésekre igennel vagy nemmel lehet válaszolni.

- Azért bocsátottam ki e rendeletet, mert öt éven át nem sikerült meggyőznöm a politikai pártokat, hogy hozzák létre az alkotmányt felülvizsgáló bizottságot - magyarázta az államfő. Az államfő kezdeményezésének időszerűségéről az elmúlt napokban heves viták zajlottak Bukarestben. Ezek nyomán a Nemzeti Liberális Párt (NLP) törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenti tagok számának népszavazás nélküli csökkentésére.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) bejelentette: november 22-én és december 6-án csak az államelnököt kell megválasztani, és ezt semmilyen más választási procedúrával nem lenne szabad összekötni. Az SZDP szerint a népszavazás megszervezésekor szem előtt kell tartani az európai ajánlatot is, miszerint a választásokat sem szabad népszavazással egybekötni.

Az RMDSZ leszögezte: a kétkamarás parlamenti rendszer megőrzését szorgalmazza, és ellenzi a hatályos alkotmányos előírások elsietett módosítását. Az államfő lépését csakis a hozzá közel álló alakulat, a Demokrata Liberális Párt (D-LP) támogatta. Az Emil Boc menesztett kormányfő által vezetett alakulat szerint az államfőnek alkotmány adta joga népszavazást szervezni a román állam modernizálása szempontjából fontosnak tekintett kérdésekről.

Bukarestben továbbra sem jártak sikerrel a kormányalakítási kísérletek. Lucian Croitorunak, a Basescu által kijelölt kormányfőnek mindeddig nem sikerült parlamenti többséget maga mögé állítania. A mintegy 65 százalékos SZDP-NLP-RMDSZ-nemzeti kisebbségi képviselők törvényhozási összefogása ugyanis továbbra is Klaus Werner Johannis nagyszebeni polgármester miniszterelnökségét támogatja.

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.