Megfelel Václav Klaus elképzeléseinek az a javaslat, amelyet az unió svéd elnöksége juttatott el hozzá - ez derült ki a cseh államfő hivatalának közleményéből pénteken. A hírt rögvest üdvözölte Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő, soros uniós elnök, aki értésre adta, a jövő heti EU-csúcson folytatják a megbeszéléseket.

A cseh elnök szavaiból egyértelműen kiderül, hogy belátta: nem húzhatja a végtelenségig a lisszaboni szerződés aláírását. Csak az ő szignója hiányzik, a folyamat a többi huszonhat tagállamban lezárult, s voltaképpen már meg kellett volna kezdeni az új alapszerződés nyomán az Európai Tanács elnökének kiválasztását, valamint az Európai Bizottság alelnökévé is váló külügyminiszter jelölését, valamint az október végén mandátumát vesztő bizottság új összetételének a kialakítását. De nem volt világos, mit akar Klaus, aki a lisszaboni szerződés bírálói közé tartozik.

Miután a semlegességet, szociál- és adópolitikai függetlenséget kimondó garanciákat az írek megkapták, és igennel szavaztak az október eleji népszavazáson, Klaus egyedül maradt. Hívei közül tizenhét szenátor az alkotmánybírósághoz fordult a lisszaboni szerződés megfelelését ellenőrizendő. Sokan Brüsszelben is úgy vélték, Klaus megpróbálja a jogi eljárás révén halogatni az aláírást, hátha sikerül kitolni a döntést a jövő nyárig, amikor a brit konzervatívok hatalomra kerülhetnek, s ígéretükhöz híven kiírhatják a referendumot a Nagy-Britanniában már ratifikált szerződésről. De Klausra nagy nyomás nehezedett, a diplomácia életben és főleg az unióban is szokatlanul heves támadások érték. Hogy mentse álláspontját, új kéréssel állt elő: Csehország is kapjon mentességet a lisszaboni szerződéshez csatolt alapjogi charta alkalmazása alól, nehogy a második világháború után kitelepített szudétanémetek kárpótlási pereket indítsanak.

A Benes-dekrétumok emlegetése azonban kényes kérdés az EU számos, érintett országában. Szó sem lehet róla, hogy a lisszaboni szerződésbe bármit belevegyenek, és a ratifikációt újranyissák, még akkor sem, ha Lengyelország és Nagy-Britannia a tárgyalási folyamat során kiharcolt magának kimaradási feltételeket az alapjogi chartából. Arról viszont szó lehet, hogy az EU csúcsszinten valamiféle politikai nyilatkozatot tesz, s azt később, például a horvát csatlakozási szerződés keretében ratifikálják a tagállamok. Jellemző, hogy amikor a napokban Robert Fico szlovák kormányfő azt hangoztatta, akkor Pozsony is kérhet kimaradási jogot, igen gyorsan és durván utasították el, mondván, országa már befejezte a ratifikációt. A magára maradt Klaus nyilván a presztízsét is igyekszik megóvni, amikor a prágai nyilatkozatok szerint általánosságban mozgó uniós megoldási javaslatot elfogadta.

Ha a jövő heti csúcstalálkozón végleges formába öntik a szöveget, s kiderül, mikor ír alá Klaus, akkor megindulhat a jelölési folyamat. Számosan egyébként felvetették, egyszerűen ne várjanak Klausra. Nicolas Sarkozy francia elnök, vagy Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, aki ma az Európai Parlamentben a liberális frakciót irányítja.

Szlovákia még nem döntött, hogy megvétózza-e a cseh kivételt

A cseh államfő megkapta a soros uniós elnökséget betöltő Svédországról azt a javaslatot, amely az általa kért kivételt igyekszik megoldani a lisszaboni szerződés részét képező alapjogi chartával kapcsolatban - jelentette be tegnap Prágában Václav Klaus szóvivője. Radim Ochvat közölte azt is, hogy az uniós dokumentumhoz csatolt - a lengyeleknek és a briteknek nyújtott kivételt tartalmazó - jegyzőkönyvet egy vesszővel toldják meg és hozzáírják azt is, hogy ugyanez vonatkozik a Cseh Köztársaságra is. Ennek alapján az európai bíróság jogköre bizonyos esetekben nem terjed ki az említett államokra. - Az elnök úr megfelelőnek tartja a svéd elképzelést, amelynek elfogadása szavatolni fogja, hogy az uniós dokumentum nem idézi majd elő Benes-dekrétumok megsértését - tette hozzá a szóvivő. Stefan Füle, az európai ügyek cseh minisztere. Derűlátóbb vagyok, mint néhány nappal ezelőtt - válaszolta megkeresésünkre. Lapunk érdeklődésére Peter Stano, a pozsonyi külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Szlovákia egyelőre kivár, hiszen a Benes-dekrétumok alvó ügyét a cseh államfő támasztotta fel. - Ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, hogy ha a kivétel az egykori Csehszlovákiával kapcsolatos, akkor annak mindkét utódállamra kell vonatkoznia. Bízunk abban, hogy ilyen szöveg születik - hangsúlyozta. (Sz. J. P.)