Elég volt "Németország lelkiismeretének" szerepében tetszelegni. A mintegy százhúszezer zsidót képviselő Németországi Zsidók Központi Tanácsa nem írhatja elő a többi 79,9 millió németnek, miként nézzenek szembe történelmükkel - a többi között e provokatív kijelentés kíséretében dobta be jelképesen kipáját a szorítóba Henryk M. Broder. A lengyel zsidó családból származó, neves német újságíró-publicista a berlini liberális napilapban, a Der Tagesspiegelben megjelent "röpiratában" közölte: indul a németül Zentralrat der Juden in Deutschland (ZRJD) névre hallgató, szerinte siralmas helyzetben lévő szervezet elnöki posztjáért.

A hatvanöt éves Broder rátett még egy lapáttal. Mint írta, megválasztása esetén síkraszállna azért, hogy a holokauszttagadás ne legyen többé büntethető a szövetségi köztársaságban. Szerinte a jó szándékú törvény kontraproduktívnak bizonyult, miután "az idiótákat segíti abban, hogy vélt történelmi igazuk mártírjaiként tüntethessék fel magukat". - A mi problémánk nem a holokauszt, hanem a szemünk előtt zajló szudáni népirtás. Újabb holokauszt-emlékművek helyett aktív, a gazdasági érdekeken felülemelkedő emberi jogi politikát kell folytatni - írta. A polémiát kedvelő, a többi között a Ludwig Börne irodalmi díjjal kitüntetett közíró nem kímélte a ZRJD jelenlegi vezetőit sem. Így az elnök asszonyt, Charlotte Knoblochot, valamint Stephan Kramer főtitkárt sem. Míg az előbbi szerinte képtelen felnőni a feladathoz, az utóbbit teljesen értelmetlen akcionizmusa miatt bírálta. A médiában szívesen szereplő Kramer a közelmúltban Hitlerhez és Goebbelshez hasonlította Thilo Sarrazint, a Bundesbank igazgatótanácsának tagját. A szociáldemokrata politikus, Berlin korábbi pénzügyi szenátora egy nagy felhördülést kiváltó interjúban azt mondta: a Németországban élő arabok és törökök többsége legfeljebb zöldségesnek jó. Kramer a náci hasonlatot később sűrű bocsánatkérések közepette visszavonta.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa nem hagyta szó nélkül Broder frontális támadását. Míg Knobloch érezhetően kerülte a polémiát, Dieter Graumann alelnök azt mondta: belőle előbb lesz a német labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, mint a publicistából a ZRJD első embere. A Der Spiegel hamburgi hírmagazinban rendszeresen publikáló Broder elismerte, hogy eddig nem végzett semmiféle közösségi munkát, de állította: két helyi szervezet is támogatja elnöki jelöltségét.

A tabukat szívesen döntögető, szabadelvű Broder újságírói pályafutását az 1960-as évek végén Hamburgban kezdte, méghozzá a baloldali nézeteket hangoztató szexmagazin, a St. Pauli Nachrichten szerzőjeként. A hetvenes évek közepén szakított a '68-as mozgalmakból kiindult radikális baloldallal, különösen azokkal, akik szerinte anticionizmusba és Izrael ellenes bírálatokba csomagolják antiszemitizmusukat. Számos írásában foglalkozik az iszlamizmussal és az iszlám terrorizmussal, a többi között differenciált megközelítést sürgetve: a mérsékelt nézeteket valló bevándorlók integrálását és a szélsőséges, a Nyugat-ellenes irányzatokkal való erőteljes szembeszállást.