Amerikai és afgán kormánytisztviselők szerint Afganisztánban a tálibok, az általuk ellenőrzött területen, szervezett rendszerben adóztatják az ópium termesztését, feldolgozását és szállítását, továbbá olyan növények termését is, mint a búza. Emellett tálib vezetők elküldték megbízottaikat a Közel-Keletre, hogy az arab országokban megtömhessék készpénzzel a felkelők bőröndjeit.

Széles skálán mozognak a becslések, mennyi lehet a tálibok éves bevétele. A Pentagon és az ENSZ illetékesei szerint csak az illegális drogkereskedelemből évente 70-400 millió dollárhoz juthatnak. Miután az ópiumon kívül sok más pénzügyi forrásra is szert tettek, a tálibok sikeresen meghiúsítják azokat az amerikai és NATO-erőfeszítéseket, amelyek a gazdasági szálak elvágásával akarják meggyengíteni a felkelést, mondják a kormánytisztviselők.

Jóllehet az Egyesült Államok és szövetségesei az elmúlt évben a hadsereget és a hírszerzést felhasználva erőfeszítéseket tettek, hogy megbénítsák a tálibok pénzelését, az amerikai illetékesek elismerik: alig értek el valamit.

"Nem hiszem, hogy a pénzcsapok elzárásával most azonnal jelentősen tudnánk változtatni hatékonyságukon" - mondja Adam Smith, Washington állam demokrata párti képviselője. Smith a képviselőháznak a hírszerzéssel és a fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának tagjaként a múlt hónapban járt Afganisztánban és Pakisztánban. "Nem azt mondom, hogy ne próbáljuk meg. Csak éppen ez nagyobb és bonyolultabb folyamat annál, mint hogy azt teljesen megállíthatnánk."

A tálibok pénzszerzési képessége megnehezíti az Obama-kormány döntését további amerikai csapatok bevetéséről Afganisztánban. Nem világos például, vajon 10000 tengerészgyalogos nyári bevetése Helmand tartományban, az ópiumtermelés központjában, tartós hatást gyakorol-e majd a felkelés pénzelésére. És amerikai kormánytisztviselők arról is vitáznak, vajon ha lecsapnak a drogkereskedelemre, ezzel felbőszíthetik-e a gazdákat, akiknek a megélhetése ettől függ.

Ám még ha az USA és szövetségesei meg is tudnák fékezni a pénzáramlást, nem világos, hogy ennek milyen kihatása lenne. Az elszegényedett Afganisztánban nem kerül sokba valakit kiképezni, felszerelni és megfizetni, hogy felkelőként harcoljon - a harcosok általában havi 200-500 dollárt kapnak -, valamint megvesztegetni a helyi afgán biztonsági személyzetet és a kormányalkalmazottakat.

"Harci műveleteik olyan kevésbe kerülnek, hogy azokat meghatározatlan ideig folytatni tudják, még akkor is, ha csak a helyi bevételekre, a kisvállalkozásoktól kapott pénzre és az adományokra támaszkodnak", mondja Kenneth Katzmann, a Kongresszusi Kutatószolgálat Közel-Kelet-szakértője, a térség korábbi CIA-elemzője.

Amerikai kormánytisztviselők elmondták: az elmúlt hónapokban meglepetéssel észlelték, hogy nem az ópium, hanem a külföldről kapott adományok jelentik a tálibok készpénzének legnagyobb forrását.

"Korábban úgy véltük, hogy minden pénz az afganisztáni drogokból származik", mondta júniusban Richard C. Holbrooke, a kormány különmegbízottja Afganisztánban és Pakisztánban. "Márpedig ez egyszerűen nem igaz."

Az idézett véleményt támogatva Stanley A. McChrystal tábornok, a NATO afganisztáni főparancsnoka augusztus 30-i stratégiai értékelésében szkeptikusan vélekedett arról, hogy általában megbénítaná-e a tálibok pénzelését, ha lecsapnak az ópiumkereskedelemre.

"Ha megakadályozzuk, hogy a felkelők hozzájussanak a drogkereskedelem hasznához - már ha ez a lépés, amelynek romboló hatása is van, egyáltalán lehetséges - az akkor sem bénítaná meg működési lehetőségeiket mindaddig, amíg a többi finanszírozási forrás sértetlen marad" - mondta McChrystal.

A CIA nemrég egy bizalmas jelentésében az összeget, amelyet a tálib vezetők és társaik az elmúlt évben az országon kívüli támogatóktól kaptak, 106 millió dollárra becsülte. Az öszszegről először a The Washington Post számolt be a múlt hónapban. Az amerikai terrorelhárítás illetékese szerint a legnagyobb egyéni adományozók szaúd-arábiai, pakisztáni, iráni és a Perzsa-öböl egyes országaiból származó magánszemélyek.

Az amerikai hírszerzés vezető munkatársai és diplomaták szerint eddig nincs bizonyíték arra, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek vagy a Perzsa-öböl más országai közvetlen támogatást nyújtanának az afgán felkelésnek. Az amerikai felderítés emberei azonban gyanítják: a pakisztáni hírszerzés munkatársai továbbra is adnak bizonyos pénzügyi támogatást a táliboknak, amit a pakisztáni kormány tagad.

Az amerikai pénzügyminisztérium és az ENSZ évek óta pénzügyi feketelistát vezet azokról, akik a gyanú szerint a tálibok és az al-Kaida pénzelői. Ám a terrorelhárítás tisztségviselői szerint a donorok dörzsöltebbek lettek abban, hogyan rejtsék el adományaikat, a leleplezést elkerülendő.

"A szankciók bizonyos fokig működtek, de nyilvánvalóan nem olyan mértékben, hogy sikerült volna elvágni minden pénzforrást", mondja Richard Barrett, korábbi brit hírszerző, aki az ENSZ számára kíséri figyelemmel az al-Kaida és a tálibok tevékenységét.

A drogok mégis fontos szerepet játszanak. Afganisztán több ópiumot termel, mint bármely más ország a világon és széles körben osztott vélemény, hogy a tálibok a drogkereskedelem szinte minden szakaszából részesednek.

"Pénzt zsarolnak ki a heroinkereskedelem részvevőitől, ťvédelmiŤ díjat szednek a máktermesztőktől, a droglaborok működtetőitől és a csempészektől, akik behozzák a vegyszereket az országba és kiviszik a heroint" - mondta egy múlt heti beszédében David S. Cohen, a pénzügyminisztériumnak a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős államtitkár-helyettese.

A szenátus külügyi bizottságának augusztusban kiadott jelentése szerint a tálib parancsnokok a máktermesztőkre 10 százalékos adót vetnek ki és a tálib harcosok a mákszüret idején az ültetvényeken dolgozva egészítik ki jövedelmüket. A drogkereskedők rendszeres befizetései a pakisztáni határvárosban, Kvettában állomásozó tálib vezetés kasszájába jelentik a legnagyobb pénzforrást a tálibok számára - olvasható a jelentésben.

Terroristaelhárító szakemberek szerint vészjóslóan alakul a felkelők viszonya a drogkereskedelemhez. Egy augusztusi ENSZ-jelentés szerint egyes drogkereskedő gerillák titokban több, mint 10 000 tonna illegális ópiumot halmoztak fel. Ennek értéke több milliárd dollár, és ez elegendő arra, hogy legalább két évre fedezze az egész világ szükségletét. A nagy tartalékok megerősítik a felkelők hadikasszáját és tovább nehezítik, hogy a NATO katonai műveleteivel megfékezze a drogpénzek áramlását a tálibokhoz.

A tálibok finanszírozásának harmadik nagy forrását bűnöző tevékenységek jelentik: túszejtések és védelmi pénzek zsarolása legális vállalkozásoktól, amelyek a tálibok ellenőrizte területen akarnak működni, mondják az amerikai hatóságok.

Az Egyesült Államok két új egységet hozott létre azzal a céllal, hogy szétzilálja a droghálózatokat és a tiltott pénzelést. Az egyik, az "Afgán pénzügyi fenyegetés" elnevezésű csoport Kabultól északra, a Bagram légi támaszponton működik. A másiknak, a "Tiltott pénzelés akciócsoport"-nak Washingtonban ugyancsak az a célja, hogy azonosítsa és szétrombolja a terroristákat és drogkereskedőket támogató pénzügyi hálózatokat a térségben.

Amerikai kormánytisztviselők azt mondják, hogy szorosan együttműködnek az afgán kormánnyal a tálibok pénzelésének felszámolásában, ám mint a múlt héten egy rangidős amerikai tiszt mondta Afganisztánban: "Nem becsülném túl a haladást".

(A cikk elkészítésében közreműködött Carlotta Gall, Kabul.)

A cikk 2009. október 19-én jelent meg a New York Times hasábjain.