Az amerikai alelnök útja kármentésként is felfogható azt követően, hogy Barack Obama nemrég átírta a drágának és bizonytalannak tartott rakétapajzsterveket, amelyek a Bush-érában még kiemelt célként szerepeltek. Ráadásul az elnök a varsói és a prágai vezetőket diplomáciailag ügyetlenül, éjjel, ágyukból kiugratva őket értesítette a forgatókönyv átírásáról. Ugyanakkor a lengyelekre vonatkozóan kezdettől létezett egy alternatív terv: hozzájuk 2018-ban SM-3-as elfogórakéták kerülhetnek. A lengyeleknek nem is annyira a rakéták érdekesek, mint az, hogy ez is amerikai katonák telepítésével jár, ami reményeik szerint könnyebben aktiválja a kollektív védelem reflexeit a NATO-ban, ha támadás érné őket. Az nem világos, hogy a csehek hogyan vehetnének részt az új programban.

Varsó után Bukarest volt Biden útjának közbülső állomása. Az alelnök, aki nemrég a Nyugat-Balkánon is járt, ezzel lényegében "körbelőtte" hazánkat, de nem ment Budapestre. Erre a pénteki The New York Times prózai magyarázatot ad: a bukaresti nagykövet régi tanácsadója, és az ő rezidenciáján is szállt meg. Hazánkban eközben fél éve nincs amerikai nagykövet. Biden így a román fővárosban mondta el a kelet-közép-európai rendszerváltások 20. évfordulóján az átalakulást méltató beszédét, noha Emil Boc személyében csak ügyvezető kormányfővel találkozhatott. Romániában a rakétavédelmi tervek érintőlegesen kerültek szóba.