- Ez az eljárás az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerződés óta. Az aláírók még csak hatan voltak, de úgy határoztak, hogy attól kezdve az európai intézményes szerződéseket a vendéglátó Olaszország őrizze. Nálunk van a szintén akkori Euratom-szerződés, a 2004-es európai alkotmányos szerződés és a lisszaboni is, a tagállamok részéről ezt megerősítő ratifikációs okiratokkal együtt - sorolta a külügyminisztérium történelmi tekintélyű osztályának vezetője. Elárulta: munkája egyik része, hogy a dokumentumokat átadó küldöttségeket fogadja, és az okmányokat biztonságba helyezze.

- Lisszabon után huszonhét delegáció érkezését vártuk, az olaszt is. Most már csak az írek és a csehek hiányoznak. Általában az országok római nagykövete adja át nekem a nemzeti parlament általi ratifikáció okiratát, az államfők vagy esetleg királyok aláírásával. Az átvételről pecsétes nyugtát adok - mesélte Spinelli. Lukács György, a római magyar nagykövetség első beosztottja hozzátette: a letétbe helyezésről kapott szóbeli jegyzéket Magyarországon a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főoszályán iktatják.

A szerződéskezelő ország képviselőjeként Spinelli elmondta, hogy a kapott dokumentumokról nem készítenek további példányt, még fénymásolatot sem. Kiemelten figyelnek a kizárólag papíron őrzött okmányokra, főleg a por és a nedvesség ellen küzdenek. - Egyelőre nem nehéz a dolgunk, a legrégibb szerződés 52 éves. A jövő a digitalizáció, de számítógépen most csak a letétbe helyezési adatokat rögzítjük. A komputeremen azonnal látom, hogy a magyar Országgyűlés 2007 decemberében elsőként ratifikálta a lisszaboni szerződést, az átadásra pedig 2008. február 6-án került sor.

Persze könnyű a papírusztekercsek és a kódexek országában hinni a papír örökkévalóságában. Amikor a Római Szerződés eredeti példányát a 2007-es, ötvenedik évfordulón kiállították a Capitoliumi múzeum termeiben, hosszú sorok voltak kíváncsiak a vaskos, ötszáz oldalas könyvre.