A bécsi tárgyalások témája annak az elvi megállapodásnak a gyakorlati kidolgozása, amely október 1-jén Genfben született Irán és a nagyhatalmak között, nevezetesen hogy Irán öt százalékig dúsítja uránkészlete egy részét, majd azt húszszázalékosra dúsíttatja tovább külföldön (Oroszországban és Franciaországban), és úgy használja fel a NAÜ felügyelete alatt teheráni kísérleti atomreaktorában. Teherán tegnap "kategorikusan" cáfolta, hogy Irán lemondott volna a saját urándúsításról. A kérdés azért fontos, mert míg az alacsony dúsítású urán a polgári célú atomreaktorokba kell, a 90 százalék fölötti dúsítás fegyvert hozhat létre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa eddig három szankciócsomagot fogadott el a perzsa állammal szemben, és egy negyedik is készülőben van arra az esetre, ha nem sikerül megállapodni.

A bécsi tárgyalások nem kezdődtek jó hangulatban, mert a Reuters szerint az iráni képviselők nem hajlandók tárgyalni Franciaországgal, "amiért a múltban nem szállítottak le nukleáris anyagokat". A hangulatra a Forradalmi Gárda ellen elkövetett, 42 áldozatot követelő vasárnapi merénylet is rányomhatta a bélyegét: a paranoiára hajlamos iráni vezetés feltehetően kevésbé lesz hajlandó kompromisszumokra. Főleg úgy, hogy a gárda vezetője közölte: megtorolják a merényletet a pusztítást magára vállaló Dzsundallah-csoport - az iráni vezetés által feltételezett - külföldi támogatóin, az Egyesült Államokon és Nagy-Britannián. Eközben Teherán együttműködésre szólította fel Pakisztánt, amelyet azzal vádol, szintén támogatja a Dzsundallahot. Őt Irán már 2005 óta azzal vádolja, hogy pakisztáni területről kiindulva követi el iráni akcióit. Mind az Egyesült Államok, mind Nagy-Britannia és Pakisztán elítélte a merényletet, és tagadta, hogy bármi köze lett volna hozzá.

A 2002-ben alakult Dzsundallah magát kifejezetten beludzsi nacionalista csoportnak tartja. A beludzsiak (akárcsak a kurdok) saját ország nélküli nemzet, akik főleg Iránban és Pakisztánban élnek - utóbbiban szeparatista törekvéseik miatt nem kevés nyugtalanságot okozva Iszlámábádnak. A BBC szerint feltételezhető, hogy a Bush-adminisztráció támogatta az iráni kurd, beludzs és arab kisebbségek szervezeteit, abban a reményben, hogy aláássák az iszlám köztársaság síita-perzsa alappilléreit. Azonban az sem kizárt, hogy a nukleáris versenytől tartva Szaúd-Arábia is csepegtet némi támogatást a szunnita Dzsundallahnak.

Beludzsisztán a pakisztáni-iráni határ mindkét oldalán durva, szegény, konzervatív, a törvény által nehezen elérhető terep. Épp ezért a merénylet inkább az errefelé "népszerű" kábítószer-kereskedelemmel függhet össze. A határvidéken két évtizede folyik állandó harc a csempészek, fegyveres csoportok és a határt őrző Forradalmi Gárda között. A gyakori összetűzésekben állítólag már háromezer gárdista halt meg.

A Dzsundallah - bevételeit kiegészítendő - embereket is elrabol: legutóbb, 2007-ben egy japán diákot tartottak fogva kilenc hónapig.