Egy év alatt 104 millióval nőtt az éhezők száma a világban. - A legsúlyosabb gondok 2007-ben kezdődtek, amikor az áradások és aszályok miatt a világ számos pontján kevés gabona termett. Emiatt az élelmiszerárak drámaian megemelkedtek. A másik ok az volt, hogy sok mezőgazdasági terményből bioüzemanyagot állítottak elő, ami szintén befolyásolta az élelmiszerárakat. A problémát súlyosbítja a klímaváltozás is, ami számos kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, különösen a szegény afrikai országokban, valamint Latin-Amerikában és Ázsiában, de érezteti a hatását Kelet-Európában is - mondta lapunknak Mária Kadlecíková, a FAO európai és közép-ázsiai regionális irodájának vezetője. A szervezet budapesti képviselője hozzátette: gondot jelent a dollár kedvezőtlen árfolyama, valamint az is, hogy ezekben az országokban az elmúlt években senki sem figyelt az élelmiszer-tartalékokra, amelyeknek segítségével szembe lehetett volna szállni a válsággal. - A világgazdasági válság mindezekkel együtt oda vezetett, hogy öszszesen 1,02 milliárd alultáplált ember él a világon, ebből 15 millió Kelet-Európában és Közép-Ázsiában.

Kadlecíková elmondta: Európában az éhezés könyörületesebb arcát mutatja, mint a fejlődő országokban. Azonban vannak olyan kelet-európai és közép-ázsiai országok, ahol az ENSZ világélelmezési programja (WFP) ma is kénytelen ételt osztani, elsősorban gyerekeknek. - Szomorú, hogy gondokkal küzdenek azok az országok is, amelyek régebben elég élelmet termeltek a lakosság ellátásához, mert már nem azok művelik meg a földet, akik értenek hozzá, és így a terméshozamok is alacsonyabbak - mondta a szakértő, aki szerint a volt Szovjetunió területén 24 millió hektár termőföld fekszik kihasználatlanul.

Az éhezők számának emelkedéséhez hozzájárult az is, hogy bár a 2008-as élelmiszerválság óta az árak csökkentek, ám nem mentek vissza a 2006-os szintre. - Az Európai Unióban majdnem teljesen visszaestek az árak, azonban Latin-Amerikában vagy Afrikában ma is körülbelül 25 százalékkal magasabbak, mint 2006-ban. Közép-Ázsiában is jóval magasabbak az árak, még a tavalyiakhoz képest is. A gazdasági válság miatt pedig egyre több család nem tudja megvenni az ételt. Azok számára, akik a nagyvárosok nyomornegyedeiben élnek és meg sem tudják termelni az élelmet, a helyzet még rosszabb. A falusiak pedig nem tudnak vetni, mert a vetőmagnak szánt gabonát is kénytelenek megenni - mondta Kadlecíková. A termelési költségek emelkedése is súlyos problémát jelent: a vetőmag és a takarmány ára 75 százalékkal, a műtrágyáké 175 százalékkal emelkedett.

A FAO számításai szerint évente 30 milliárd dollár mezőgazdasági befektetés szükséges a fejlődő országokban, hogy 2050-re élelmezni tudjuk az akkora 9,1 milliárdra duzzadó lakosságot. - Két éve, amikor az élelmiszerárak emelkedni kezdtek, a politikusok is felismerték a mezőgazdasági termelés fontosságát. Az EU azonnal felajánlott egymilliárd eurót a legveszélyeztetettebb térségek megsegítésére, amelyet elsősorban a raktárkapacitás növelésére fordítunk. Minden évben a megtermelt élelmiszer 40 százaléka elvész, mert nincs lehetőség a tárolásra. Sok pénzt fordítunk a vetőmagtermelésre és az öntözőrendszerek fejlesztésére is - mondta Kadlecíková, aki szerint a fejlődő országokat abban kell segíteni, hogy maguk termeljék meg az élelmiszert. A FAO a minden év október 16-án megrendezett élelmezési világnap alkalmából kiadott közleményében kettős hozzáállást sürget: egyrészt azonnali segítség - étel - kell a rászorulóknak, másrészt infrastrukturális és technológiai befektetésekkel, valamint oktatással elő kell segíteni a mezőgazdaság fejlődését.

Kadlecíková szerint ezen a téren segíthetné a rászorulókat Magyarország is. - Az országnak számtalan jól képzett szakembere van, akik nem is mindig bontakoztathatják ki a tehetségüket, mert itt nincsenek elég nagy források a kutatásra. Magyarországnak EU- és OECD-tagként kötelessége is fejlesztési segélyeket nyújtani, ráadásul Magyarország ezzel nem áldozna fel semmit, mivel egyúttal saját szakembereit és egyetemeit is segítené. - Az átlagemberek sem mondhatják azt, hogy őket nem érinti az afrikai éhezők problémája. A fejlődő országok lakossága növekszik, és ha nem lesz mit enniük, bizony ide fognak jönni - figyelmeztetett.

A legtöbb éhező Indiában és Kínában van, azonban nem itt a legaktívabb a FAO. - A helyzet jelentősen javult ezen országokban. Az élelmiszerárak tavalyi emelkedését az is okozta, hogy ezek a fejlődő, nagy gazdaságok lakói változtatják étkezési szokásaikat. Több húst esznek. Ezek az országok ráadásul maguk is rendelkeznek a legújabb mezőgazdasági és biotechnológiával, és képesek magukon segíteni. A helyzet nem jó, de jó úton járnak a probléma megoldásához - fejtette ki a szakember.

Az élelmiszer-biztonság elérését a klímaváltozás is fenyegeti. - Bizonyos termékeket nem lehet majd megtermelni Európában sem. A nyarak forróbbak és szárazak lesznek, és például emiatt a kukoricát, gabonát hamarabb kell majd elvetni, hogy elkerüljük a nyári aszályos évszakot, ami annyira jellemző Kelet-Európára. A fejlődő országok a legveszélyeztetettebbek, azonban a dél- és kelet-közép-európai öv, tehát Magyarország is érezni fogja a hatásait. Már dolgozunk a stratégiákon, amelyekkel megbirkózhatunk ezzel a problémával. Lehet, hogy például Európának ezen a részén nem kukoricát termelünk majd, hanem egy másik növényt.

Kadlecíková szerint az a legfontosabb, hogy az emberiség felismerje: a világgazdasági válság, a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság szorosan összefügg egymással. A mezőgazdaság fejlesztéséhez rengeteg pénz szükséges, de a megrendült bankrendszer ezt ebben a pillanatban nem tudja biztosítani. - Nem tudjuk csökkenteni az éhezők számát, ha nincs pénz a befektetésekre és a környezetvédelemre - mondta.