Ugyanakkor a Kína és Oroszország közötti tavalyi 56 milliárd dolláros áruforgalom idén várhatóan 40 milliárd körüli lesz. Az orosz szándékok ellenére továbbra is a nyersanyagszállítás teszi ki az orosz export javát Kína felé is. Ennélfogva ellentmondásos sikerként könyvelhető el az az előzetes megállapodás is, amely szerint 2014-től Kína évente 70 milliárd köbméter földgázt vásárolna a kelet-szibériai Csajandin gázmezőről. A Kína felé elbillenő gazdasági erőviszonyokról tanúskodik az is, hogy a projekt vélhetően kínai kölcsönökből jön létre, ahogyan ez az épülő Kelet-Szibéria-Csendes-óceán (VSZTO) olajvezeték esetében is történt, amelyre a hosszú távú olajszállításokért cserébe Peking 25 milliárd dollárt biztosított az orosz állami Rosznyefty olajtársaság számára.

A projekt megvalósulása Moszkva mozgásterét növelné, miután az EU mellett újabb nagyvásárló jelenne meg partnerei között. A helyzet azonban keleti irányban Moszkva számára kevésbé lesz ideális: míg az EU keleti tagországai - így Magyarország is - szinte kizárólag az orosz beszállításokra támaszkodnak, Kína a közeljövőben már Közép-Ázsiából is földgázhoz juthat, a hamarosan elkészülő, Oroszországot nem érintő vezetékeken keresztül. Ráadásul olcsón kitermelhető, jelentős szénkészletei is erősítik alkupozícióját, így a jövőre esedékes ártárgyalások még meg is akadályozhatják a projektet. A Gazprom elnöke már jelezte, hogy Kínával szemben is a nemzetközi árképzést kívánja alkalmazni.

Az orosz kormányfő tegnap Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfővel tárgyalt, a keddi, Wen Jiabao (Ven Csia-pao) kínai kormányfővel folytatott találkozója után. Peking és Moszkva Putyin vizitjén 3,5 milliárd dollár értékben írtak alá szerződéseket, amelyek java kínaiak által Oroszországban megvalósítandó vasútfejlesztésről, gyárépítésről szólnak. Emellett megállapodás született az Atomsztroj által megvalósítandó kínai atomerőmű-fejlesztésről, és egy észak-kínai olajfinomítóról a Rosznyefty részéről.

Egypártivá lett az orosz parlament szerdán, miután az ellenzéki frakciók kivonultak a dumából, tiltakozásul a vasárnapi helyhatósági választások vitatható eredményei ellen. Az egyedül maradt Egységes Oroszország párt azonban folytatta a munkát, miután kétharmados többséget élvez a parlamentben. A vasárnapi voksolás alapján a Vlagyimir Putyin kormányfő által vezetett párt mindenütt növelte mandátumait, a 35 fős moszkvai parlamentben 32 helyet szerzett és megnyerte az ország 75 városában folyó polgármester-választást is. Az eredmények láttán még a Kremlhez lojális Méltányos Oroszország (SZR) is csalásról szólt. Az SZR élén álló Szergej Mironov felsőházi elnök - aki korábban többször kijelentette, hogy kiáll Putyin politikája mellett - most a kivonult pártokkal közösen Dmitrij Medvegyevhez kíván fordulni, hogy az államfőnek személyesen is beszámolhasson a választásokon tapasztalt visszaélésekről. A találkozóig a KPRF, az SZR és az LDPR nem óhajt visszatérni a törvényhozásba, ahonnan a Jabloko már a korábbi választáson kiszorult. A Putyin támogatásával tavaly hatalomra jutott elnök egyelőre nem kommentálta a pártok kérését. (Ny. G.)