Nyugat-balkáni stabilizálás az unió célja

A bővítés folyamata nem nagy sebességű vasút (franciául TGV), hanem személyvonat, olykor vicinális, de az uniót meggyötrő gazdasági válság ellenére is sikerült haladást elkérni - mondta tegnap Brüszszelben Ollie Rehn finn biztos. Az Európai Bizottság ugyanis elfogadta az éves jelentést a bővítés helyzetéről: a tagjelöltek közül a horvátok állnak legközelebb a belépéshez, a törökökkel a politikai fenntartások miatt akadoznak az egyezkedések, míg Macedóniával eddig meg sem kezdődtek a tárgyalások. Ám a Bizottság úgy ítéli meg, hogy immár javasolhatja a Tanácsnak, induljanak meg végre a tanácskozások a 2005 óta jelölt Macedóniával, ahol előre tudták vinni a reformok ügyét.

Az uniót leginkább Bosznia-Hercegovina helyzete aggasztja, amely lemaradni látszik a többi nyugat-balkáni állam mögött. Az etnikai-vallási közösségeknek egyetértésre kellene jutniuk az ország euroatlanti integrációját illetően, és sürgősen hozzá kellene látniuk azokhoz az alapvető, részben alkotmányos reformokhoz, amelyek nyomán Bosznia-Hercegovina saját lábára áll.

A tagjelöltségre esélyes Szerbia, Montenegró és Albánia fejlődésével nagyjából elégedett az EU, de mindhármukra még nagy reformmunka vár, főleg az igazságszolgáltatásban, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Szerbia esetében a kisebbségvédelem és a háborús bűnöket vizsgáló hágai bírósággal folyó együttműködés terén is. Montenegró és Albánia már benyújtotta csatlakozási kérelmét, előbbinek az elbírálása már elkezdődött, utóbbiéhoz még hozzá sem nyúltak. Ezzel együtt, Szerbia, Montenegró és Macedónia lakói a jövő év elejétől vízum nélkül utazhatnak az unióba. A sorból Koszovó lóg ki, amelynek szintén vízumkönnyítéseket és kereskedelmi egyezményt ígér Brüszszel. Horvátország előtt újra megnyílt az út, miután nemrégiben - uniós közbenjárásra is - Szlovénia feladta ellenkezését. De Zágrábnak is maradt házi feladata, a 35 fejezetből eddig 28-nak a vizsgálatához láttak hozzá.

Kétoldalúnak és lezártnak tekintette eddig Sólyom László köztársasági elnöki szlovákiai be nem engedésének ügyét az Európai Bizottság jogi és igazságügyi felelőse, Jacques Barrot. "Ez Magyarország és Szlovákia közötti probléma, ezt már elmagyaráztam a két ország hozzám látogató delegációjának" - fogalmazott a francia biztos szerdai sajtótájékoztatóján. "Köztünk szólva azt gondoltam, hogy az incidens lezárult a két miniszterelnök közti párbeszéddel" - tette hozzá Barrot. A magyar kormány kedden jelentette be, hogy a brüszszeli bizottságtól kötelezettségszegési eljárást kért Szlovákia ellen, amiért Sólyom Lászlót augusztus 21-én nem engedték be az országba.

Belpolitikai megrendelésre született az a budapesti döntés, hogy Magyarország kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottságnál - jelentette ki tegnap Pozsonyban Miroslav Lajcák. A szlovák diplomácia vezetője szerint a diplomáciai bonyodalmakat Sólyom László okozta, mert nem hallgatta meg a három szlovák közjogi méltóságnak azt a kérését, hogy a tervezett révkomáromi látogatását tegye át más időpontra.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.