A Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Konzervatív Párt (KP) és a nem magyar nemzeti kisebbségi képviselők frakciója összesen több mint 65 százalékát teszi ki a román törvényhozásnak. Az említett erők szerdán délelőtt megállapodtak: Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert javasolják az államfőnek a kormányfői tisztségre, akinek szakértői kormány élén kellene vezetnie az országot a következő időszakban. Johannis tegnap a román fővárosban az újonnan kialakult többség képviselőivel folytatott tárgyalást. Ennek nyomán közölte: elfogadja a jelölést, független, de nem apolitikus miniszterelnökként vezetne egy olyan technokrata kabinetet, amelyet a szóban forgó többség támogat.

A magára maradt Demokrata-Liberális Párt (D-LP) eközben meggondolta magát, s már nem a menesztett Emil Boc kormányfőt, hanem szintén egy technokratát, Lucian Croitorut, a Román Nemzeti Bank elnökének tanácsosát javasolja. Szintén felmerült Mihai Tanasescu neve, aki jelenleg Románia képviselője a Nemzetközi Valutaalapnál. A parlamenti pártokat Basescu elnök késő délután fogadta a Cotroceni-palotában, ahol világossá tette: nem támogatja a szakértői kormány gondolatát. Közölte: tudomásul vette, hogy az SZDP-NLP-RMDSZ-KP Johannist javasolják kormányfőnek, a független miniszterelnökkel azonban csakis abban az esetben értene egyet, ha a kabinet tagjaiként a pártok alkotnák a kormányt. Basescu rámutatott: az ország helyzetét figyelembe véve, inkább nemzeti egységkormányban látja a megoldást. Ezt azonban az új többség képviselői nem fogadták el. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: Johannis kabinetjének fő feladata az elnökválasztások megszervezése és lebonyolítása lenne. Hozzátette: az RMDSZ azért is támogatja a nagyszebeni polgármester jelölését, mert annak belföldi és külföldi jelentősége lenne.

Ha Basescu megtagadja Johannis kinevezését, a mögötte állók az alkotmánybírósághoz fordulnak. - A labda Traian Basescu térfelén van - mondta Mircea Geoana SZDP-elnök.

A román gazdaságnak árt a politikai krízis

Romániát igen nehéz gazdasági helyzetben érte utol a jelenlegi politikai krízis. Az ellentétek oka a közelgő államelnök-választások, amelyek megnyerése érdekében a parlamenti pártok között már jó ideje növekszik a feszültség. A háttérből Traian Basescu által irányított Demokrata-Liberális Párt mindent elkövetett, hogy partnerét, a Szociáldemokrata Pártot kirekessze a kormányból, és a választásokat egyedül szervezze meg.

Az általános gazdasági és pénzügyi válság miatt az ország költségvetési bevételei az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkentek, a munkanélküliség látványosan növekedett, a kormány kénytelen volt 20 milliárd eurós kölcsönszerződést kötni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A szerződés kemény feltételeket tartalmaz. Romániának drasztikusan karcsúsítania kell az állami közigazgatást, és meg kell szüntetnie a bérek és nyugellátmányok jelenlegi rendszerét. Éppen ezen intézkedések meghozását lehetetleníti el a jelenlegi kormánykrízis. A politikai válság a lej hirtelen értékvesztését és az árak növekedését idézte elő. A lej az elmúlt napokban mintegy 3 százalékot vesztett az euróval szemben. Az előrejelzések szerint az idén a román gazdaság legalább 5 százalékkal zsugorodik, a munkanélküliek száma már meghaladta a 300 ezret, az infláció pedig 5 százalék körül mozog. (T. Sz. Z.)