A láthatóan frusztrált José Manuel Barroso bizottsági elnök azt hangoztatta a cseh kormányfővel folytatott eszmecseréje után, hogy az EU természetesen tiszteletben tartja a prágai demokratikus folyamatot, de a maga részéről úgy véli, ha az alkotmánybíróság másodszor is véleményt nyilvánít a lisszaboni szerződésről, és újfent kihirdeti annak megfelelését, akkor nincs más hátra, mint az államfői aláírás a parlament mindkét háza által már elfogadott dokumentumon. S nagyon reméli, hogy Václav Klaus köztársasági elnök, aki annak idején miniszterelnökként benyújtotta országa csatlakozási kérelmét és aláírta a csatlakozási szerződést, az uniós közös értékek és alapelvek alapján nem bénítja meg az EU munkáját.

Barroso nem hagyott kétséget afelől, mit gondol Klaus újabb követeléséről, hogy Csehország kimaradhasson a lisszaboni szerződéshez csatolt alapjogi chartából, amely az államfő szerint lehetővé tenné, hogy a második világháború után kitelepített szudétanémetek leszármazottai kárpótlási kérelmeket nyújtsanak be, illetve pereket indítsanak. De rejtély, merre tovább, ha Klaus megmakacsolja magát.

Egyértelműnek látszik, hogy a szerződést már ratifikáló huszonhat tagország nem nyitja meg az alapokmányt, hogy azt ismét ratifikálni kelljen, pláne nem egy ennyire kényes kérdésben. Kérdés az is, Klaus előhozakodhat-e új feltételekkel? Barroso pedig logikusan a svéd elnökségre hagyja a kiútkeresést. Az október végi csúcstalálkozón már a lisszaboni szerződés kreálta új posztokról akartak az állam- és kormányfők egyezkedni, de most lehet, hogy mégiscsak megfontolják, ne tegyenek-e az íreknek adott garanciák példájára politikai nyilatkozatot, amit aztán például a horvát csatlakozási szerződés keretében lehetne ratifikálni, vélhetően 2011-ben.

Ha Lisszabont mégis kisiklatja Klaus, akkor a nizzai szerződés alapján kell megkezdeni a bizottság összeállítását, vagyis nem lesz minden országnak biztosa a testületben. Elvesztheti-e Csehország ezt a posztot, kérdezték Barrosótól, aki azt felelte, igen. De persze akármelyik más tagország is így járhat - tette hozzá diplomatikusan.

Újabb prágai késleltető műveletek

A cseh szenátorok egy csoportja további kiegészítő kérdéseket csatol a beadványhoz, amelyet szeptember 29-én nyújtottak be az alkotmánybírósághoz. A Klaus-hívő euroszkeptikus honatyák akkor eredetileg azt kérdezték, sérti-e a liszszaboni szerződés Csehország szuverenitását és alaptörvényét. Most a római szerződéssel, valamint ennek a dokumentumnak a lisszaboni módosításával kapcsolatban ismétlik meg a kérdésüket. Tomás Jirsa szenátor elismerte: azért obstruálnak, hogy jövő tavaszig megakadályozzák a szerződés csehországi ratifikálását. A brit konzervatívok vezetője, David Cameron megígérte, hogy ha addig nem lép életbe a lisszaboni szerződés, akkor népszavazást ír ki az ügyben, és az angolok többsége minden bizonnyal elutasítja a tervezetet. Erről egyébként tudtommal az euroszkeptikus pártvezető nemrég levélben tájékoztatta a cseh államfőt - közölte a prágai képviselő. Tomás Langásek, a cseh alkotmánybíróság titkára lapunknak elmondta, hogy az újabb beadvány késleltetheti a döntést. Eddig az első nyilvános tárgyalást október végére tervezték, a határozat kihirdetését pedig novemberre. Ezeket az időpontokat a legújabb fejlemények miatt aligha tudják tartani - közölte. (Sz. J. P.)