Ezt Barack Obama orosz ügyekben illetékes tanácsadója jelezte a Kommerszant orosz napilapnak. Michael McFoul szavai alapján Washington nem kívánja a jövőben minősíteni az orosz "szuverén demokráciát". - Ha a Nyugat azt mondja, "nálunk demokrácia van, ti meg csináljatok, amit akartok", akkor a demokratizálódás harmincéves folyamata megy veszendőbe - jelentette ki a Moszkvai Helsinki Csoport vezetője. Ljudmila Alekszejeva szerint ebben az esetben a Nobel-békedíjat elsietve kapta meg az elnök.

A kritikáról való lemondás azonban látványosan megkönnyítette Clinton tárgyalását Szergej Lavrovval. Az orosz külügyminiszter a találkozó után elmondta: Irán tekintetében az orosz és az amerikai álláspont lényegében azonos: egyformán elutasítják, hogy Teherán atomfegyverre tegyen szert, de mindkét fél elismeri Irán jogát a polgári célú atomenergiára. Ezúttal már Moszkvához hasonlóan Clinton sem tartja elkerülhetetlennek a Perzsa (Arab)-öböl menti ország elleni szankciókat. Lavrov nem emelt kifogást - igaz, további részleteket kért - az új amerikai rakétavédelmi rendszert illetően. Moszkva korábban kategorikusan elutasította Washington tervét, amely lengyel- és csehországi területen valósította volna meg a rendszert. Az új elgondolás részben orosz objektumokat is bevonna a projektbe.

Putyin gázt ad Pekingnek

Az orosz gáz legnagyobb felvásárlójává léphet elő Kína, amennyiben megvalósul az a keretmegállapodás, amelyet az orosz Gazprom írt alá kedden a kínai CNPC-vel, Vlagyimir Putyin pekingi látogatásán. A szándéknyilatkozat szerint - amelyet jövőre követne pontos szerződés - 2014-től Kína évi 70 milliárd köbméter földgázt vásárolna az 1,5 trillió köbméteres állománnyal rendelkező kelet-szibériai Csajandin gázmezőről. (Kína az európaiaknál kevesebbet kínál a földgázért, amelyet a közeljövőben Közép-Ázsiából is beszerezhet.)

Putyin útja egyelőre a növekvő együttműködéstől hangos: 3,5 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket kínai beruházással felépülő oroszországi cement- és téglagyárakról, vasúti fejlesztésről. A kínai tőke megjelenése és Oroszország energiaexportőri szerepe éppen az, amitől Moszkva szabadulni szeretne. A Gazprommal kötött megállapodás valószínűleg kínai hitelre fog építeni a gázvezetékek megvalósításakor, ahogyan ez történik a Kelet-Szibéria-Csendes-óceán (VSZTO) kőolajvezeték esetében is. (Ny. G.)