Véleménye szerint az elnök ezt az álláspontját már évek óta hangoztatja, ám Mirek Topolánek kabinetje a tárgyalások során nem vette figyelembe. Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter szerint a lisszaboni szerződésnek és az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájának nyilvánvalóan nincs visszamenőleges hatálya, amit az elnök is jól tud, utólag támasztott feltétele ezért nem más, mint euroszkeptikus magatartásának újabb megnyilvánulása, amely tovább gyengíti Csehország nemzetközi tekintélyét. Cyril Svoboda, a cseh Kereszténydemokrata Néppárt (KDU-CSL) elnöke a Príma kereskedelmi tévé szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában arra szólította fel a polgárokat, hogy november 17-én, a bársonyos forradalom évfordulójának központi emlékünnepsége után vonuljanak a Hradzsinba, s vonják felelősségre a hajthatatlan államfőt.

Jirí Paroubek, a cseh szocdemek vezetője szerint értelmetlen a viszálykodás és a hangzavar, amelyet az államfő bejelentése váltott ki. Felkérte Jan Fischer kormányfőt, hogy próbáljon egyezségre jutni az elnökkel az általa szorgalmazott lábjegyzet ügyében, majd pedig az egységes cseh álláspontot ismertesse az Európa Tanáccsal, közösen keresve a lehetséges megoldásokat.

Bernd Posselt, a Szudétanémet Szövetség (Sudetendeutsche Landsmannschaft Bundesverband) szóvivője, Václav Klaus cinikus játékának minősítette azt, hogy a hazájuktól kiűzött és az alapvető jogaiktól megfosztott milliók tragédiájából igyekszik politikai tőkét kovácsolni, ami Európa-ellenes és erkölcstelen próbálkozás - mutatott rá a Csehországban is nyilvánosságra hozott közleményben. A cseh államfő a múlt pénteken közölte, hogy az általa felkért szakértők véleménye szerint az uniós charta alapján - amely a lisszaboni szerződés része - esetleg kétségbe vonhatnák a Benes-dekrétumok érvényességét, s ezután a szudétanémetek kárpótlási igényekkel állhatnának elő. Ezért olyan kétmondatos lábjegyzet csatolását követeli a lisszaboni szerződéshez, amely ezt a lehetőséget kizárná. Emlékeztetett arra, hogy hasonló engedményt a britek és a lengyelek is kivívtak.

Lech Kaczynski lengyel államfő aláírta szombaton a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányát. Az ünnepélyes varsói ceremónián jelen volt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A lengyel parlament 2008 áprilisában adta áldását a lisszaboni szerződésre, az euroszkeptikus lengyel elnök azóta halogatta a dokumentum aláírását.

A cseh elnök álláspontja a lisszaboni szerződés ügyében hátráltatja Európa kilábalását a válságból - mondta a The Times című londoni napilapnak adott, szombaton közölt nyilatkozatában a magyar kormányfő. Bajnai Gordon, aki előző nap tett egynapos látogatást a brit fővárosban, a tekintélyes konzervatív újságnak kijelentette: Václav Klaus eljárása a kívánatossal teljesen ellentétes irányban hat. Hozzátette: ő egyike azon - egyébként többségben lévő - európai miniszterelnököknek, akik meglehetősen türelmetlenül várják, hogy a lisszaboni szerződés hatályba lépjen.