Ankara és Jereván rendezi viszonyát

Örményország és Törökország külügyminiszterei a hét végén Zürichben aláírták a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételét előirányzó egyezményt. A dokumentum csaknem egy évszázadnyi fagyos korszakot zár le Ankara és Jereván viszonyában.

Az évszázados konfliktus oka az Oszmán Birodalom (a mai Török Köztársaság jogelődje) végnapjaiban, az I. világháború idején az örmény kisebbség körében elkövetett vérengzés volt. Örményország azóta is népirtásnak minősíti 1,5 millió nemzettársa erőszakos halálát. A török fél viszont vitatja ezt, és csupán jóval kisebb számú áldozatot ismer el. Szerinte azok is a polgárháborús öszszecsapásokban haltak meg.

A megállapodás, amelyet várhatóan mindkét ország törvényhozása ratifikálni fog, megnyitja az utat a kétoldalú viszony javulása előtt, és rövid időn belül elvezethet az 1993 óta lezárt közös határ megnyitásához.

Az aláírási ceremónia, amelyre a zürichi egyetem épületében került sor, több mint háromórás késedelmet szenvedett. A két fél között ugyanis délután vita támadt az aláírást követően felolvasandó miniszteri nyilatkozatok szövegéről. A közvetítésbe amerikai és svájci diplomaták is bekapcsolódtak. Helyi források szerint végül Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek sikerült átvágnia a gordiuszi csomót. Ő javasolta ugyanis, hogy az aláírás után egyik fél se tegyen nyilatkozatot. A két ország külügyminisztere - Nalbandjan és Davutoglu - így beérte azzal, hogy nevük odakanyarítása után hosszasan rázták egymás kezét. A kétoldalú egyezmény aláírásán jelen volt - Clinton mellett - Szergej Lavrov orosz és Bernard Kouchner francia külügyminiszter, valamint Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője is.

Azerbajdzsán szerint a kaukázusi térség békéjét és stabilitását veszélyezteti, hogy Törökország rendezte kapcsolatait Örményországgal, még mielőtt ez utóbbi kivonta volna csapatait a megszállt azeri területekről - közölte tegnap a bakui külügyminisztérium. A vitatott státusú Karabah 1923-ig Örményország szerves része volt, ekkor azonban Sztálin Azerbajdzsánhoz csatolta autonóm tartományi státussal. Az azóta is többségében örmények lakta Karabahért Örményország és Azerbajdzsán 1988 és 1994 között véres háborút vívott egymással. A harcokat tűzszünettel zárták le, de békeszerződés azóta sem jött létre a felek között.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.