Yaalon esetében ez még vezérkari főnökségére nyúlik vissza. 2002 júliusában az izraeli légierő egy egytonnás bombát dobott a Gázai övezet egyik sűrűn lakott részére, hogy likvidálja Szalah Sehada Hamasz-vezetőt. Az akcióban meghalt 14 civil is. A brit emberi jogi és palesztinbarát szervezetek emiatt háborús bűnök elkövetésével vádolják Yaalont. Az ilyen csoportok előszeretettel nyúlnak a brit jogszabályok azon különleges részéhez, mely lehetővé teszi, hogy magánszemélyek eljárást kezdeményezzenek katonai személyek ellen, még akkor is, ha nem brit állampolgárokról van szó, és más országban követték el az esetleges bűncselekményt.

A múlt héten Ehud Barak izraeli védelmi miniszter volt "veszélyben". Az izraeli Munkapárt vezetője a brit Labour brightoni kongresszusán vett részt, miközben egy palesztinbarát csoport megpróbálta meggyőzni a londoni bíróságot: adjanak ki letartóztatási parancsot a miniszter ellen. A bíróság a diplomáciai mentességre hivatkozva utasította el kérésüket.

A legkínosabb esetet a nyugállományban lévő Doron Almog vezérőrnagy élhette át 2005-ben. Gépe már leszállt a londoni Heathrow repülőtéren, mikor értesítették: ha belép az országba, a brit rendőrség letartóztatja, mert 2002-ben állítólag palesztin otthonok ledózerelésére adott parancsot. Almog végül nem szállt ki az El Al gépéből, hanem visszarepült Izraelbe.

Aviv Kochavi dandártábornoknak a londoni Királyi Védelmi Akadémián kellett volna megkezdenie tanulmányait, de ő sem érkezett meg Nagy-Britanniába, mert szintén letartóztatás fenyegette. Avi Dichter, az izraeli biztonsági szolgálat (Shin Bet) egykori vezetője 2007-ben mondott le egy utat.

Geva Rapp nyugalmazott tábornok pedig idén februárban Nagy-Britanniába utazott, hogy a sajtónak érveljen Izrael januári gázai offenzívájának jogossága és sikeressége mellett, ám neki is sietve kellett elhagynia Nagy-Britanniát, mert felvetődött, hogy letartóztathatják.

Egyébként Spanyolországban is kezdeményezhetnek magánszemélyek eljárást háborús bűncselekmények ügyében. Madrid azonban azt ígérte Izraelnek, módosítani fogja a jogszabályt. Egy spanyol bíróság ugyanis hét izraeli, köztük Moshe Yaalon ellen indított eljárást a 2002-es bombázás miatt.

Líbia kérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa zárt ülésen kompromisszumos megoldást talált a Goldstone-jelentés megvitatására, amely szerint Izrael és a palesztinok is követtek el háborús bűnöket a gázai offenzíva idején. A korábban - elsősorban amerikai javaslatra, de Mahmúd Abbasz hozzájárulásával - az Emberi Jogi Bizottságban jövő évre elhalasztott vitára a döntés értelmében október 14-én kerülhet sor a BT-ben a közel-keleti helyzetnek szentelt általános ülésen. (MTI)