Jan Fischer gépe lerobbant, ezért videón üzent

- Nem tudunk eleget ahhoz, hogy a sürgető kinevezési eljárásokat a lisszaboni szerződés alapján megkezdjük - mondta szerdán délután Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő, uniós elnök, aki találkozóra hívta Brüsszelbe José Manuel Barroso bizottsági és Jerzy Buzek parlamenti elnököt, hogy meghallgassák Jan Fischer cseh kormányfő tájékoztatását a prágai ratifikációs menetrendről. Minthogy gyakorlatilag már csak Václav Klaus államfő aláírása hiányzik az okmányról. Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök az ír népszavazástól tette függővé döntését, s Buzek gyorsan le is szögezte: a varsói ratifikáció napok kérdése.

A három uniós intézmény vezetője azonban nem élvezhette Fischer társaságát, akinek gépe lerobbant, s nem tudott Brüsszelbe repülni. Videón kapcsolták, s így tartottak aztán négyen sajtóértekezletet is. A lényeg azonban: nem derült ki semmi új. A független cseh alkotmánybíróságnak ki kell alakítania a véleményét a 17 szenátor beadványáról, hogy egyáltalán foglalkozni akar-e azzal a kérdéssel, amelyről más formában már egy éve kialakította álláspontját, azaz kimondta: a szerződés megfelel a cseh alkotmánynak. Most Fischer azt hangoztatta, a jövő héten talán többet lehet majd tudni.

Emlékeztetett rá, hogy az első félévi cseh elnökség alatt dolgozták ki az íreknek adott garanciákat, amelyek hozzájárultak a népszavazás sikeréhez. A cseh kormány és parlament a lisszaboni szerződés mellett áll, s az alkotmánybírósági eljárás után Klaus nyilván aláír. Így nem a ratifikáció a kérdés, csak az időpontja.

A svéd elnökségnek kevés ez az információ, így várnia kell. Amíg nem látja jobban a prágai időrendet, addig nem kezdeményezheti, hogy a liszszaboni szerződés alapján állapodjanak meg az unió elnökének és külügyminiszterének személyéről. Minthogy utóbbi a Bizottságnak is tagja lesz, Barroso sem láthat hozzá a testület összeállításához, a tárcák kialakításához. - Ismeretlen területre tévedt az unió a cseh államfő miatt, hiszen most a nizzai és a lisszaboni szerződés közötti senki földjén bolyong - érzékeltette Reinfeldt, aki jelezte, a svéd elnökség abból indult ki, hogy január elsején életbe léphet a szerződés, programját ez a feltételezés vezérelte.

A Néppárt szerint nincs helye a sajtószabadságról szóló vitának az EP-ben

Élesen ütköztek az Európai Parlament frakciói, legyen-e vita az olaszországi sajtószabadság helyzetéről. Az információ szabadsága Olaszországban címmel rendeznek vitát, s a kérdésben állást is foglalnak a képviselők, erről döntöttek szerdán a brüsszeli plenáris ülés napirendjéről szavazván. Elutasították a fideszes képviselőket is magába foglaló Néppárt javaslatát, hogy szót se ejtsenek e témáról, minthogy az nemzeti kérdés. Vitázzanak erről az olaszok - mondta szerdán sajtóértekezleten Joseph Daul néppárti frakcióvezető. A néppárti olasz delegáció vezetője, Mario Mauro szintén kikérte magának Itália kipécézését, elutasította nemzeti kérdés megvitatását, a belpolitikai ügyek kiteregetését. A liberálisok, a zöldek, a szocialisták azonban elérték, lesz vita. Méghozzá arról, vajon Berlusconi olasz kormányfő nem összpontosít-e túl sok gazdasági, politikai és médiahatalmat a kezében, elég plurális-e az itáliai sajtó, s hogy fenyegetheti-e az olasz és külföldi lapokat a miniszterelnök akkora kártérítési igénnyel a róla írott cikkek miatt, amekkorával csődbe kergethet néhány orgánumot. A zöldek részéről Cohn-Bendit sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy ha az Európai Parlamentet joggal nyugtalanítja például az emberi jogok helyzete Venezuelában, akkor saját háza táján is szét kellene néznie. (Brüsszeli tudósítónktól)