Miután az írek megszavazták a lisszaboni szerződést, és az aláírással még várakozó lengyel és cseh államfő közül előbbi egyértelműen a kelta igentől tette függővé jóváhagyását, most már a cseh elnökre terelődött a figyelem. Illetve a cseh alkotmánybírósági eljárásra, amely legjobb esetben is eltarthat hetekig. Ám friss prágai és londoni nyilatkozatok arra utalnak, hogy Václav Klaus belátta: nem húzhatja az időt még vagy kilenc hónapig, hátha a brit konzervatívok győznek a jövő májusban-júniusban esedékes szigetországi választásokon, és kiírják a referendumot az egyébként már ratifikált EU-alapszerződésről. A Konzervatív Párt kongresszusára készülő David Cameron is mindinkább érzékelteti: aligha lesz még nyitva a szerződés a jövő nyáron - így a népszavazás erőltetése helyett inkább azt kell megfontolni, hogyan lehet visszakövetelni szerinte elvett jogosítványokat, például a szociális politikában vagy a belügyekben.

Csakhogy az Európai Bizottság mandátuma most október végén lejár. A lisszaboni szerződés új posztokat is létrehoz, amelyek természetesen befolyásolják az új bizottság összeállítását. De most még a nizzai szerződés van érvényben, amely e hivatalokat nem ismeri, sőt a brüsszeli bizottság létszámának csökkentését is előírja.

Várakozás helyett ajánl megoldást a European Policy Centre igazgatója, Antonio Missiroli, aki szerint e különleges helyzet rendkívüli rugalmasságot kíván meg az intézményektől, főként a svéd elnökségtől. Először: az Európai Bizottság mandátumát az október végi EU-csúcson meg kellene hosszabbítani két hónappal, hogy az unió időt nyerjen. Másodszor: Javier Solana fődiplomata utódát ki kellene nevezni, de azzal a feltétellel, hogy a külügyi képviselőt adó ország nem állít EU-biztost. Ez megfelelne a nizzai szerződés szellemének, hiszen eggyel kevesebb biztos lenne - de egyben a lisszaboni előírásnak is, mert amint az új alapokmány érvénybe lép, a fődiplomata azonnal átvenné az Európai Bizottság alelnöki tisztét, és a testület kiegészülne az "egy ország, egy biztos elv" alapján.

Mindez lehetővé tenné, hogy Barroso bizottsági elnök megnevezze biztosait és a tárcák elosztását október végéig. Az európai parlamenti meghallgatások is megkezdődhetnének novemberben. A tanácsnak és a parlamentnek pedig meg kellene állapodnia abban, hogy amint lehet, "lisszaboni állásba" helyezi magát. A decemberi EU-csúcson már akár az unió állandó (két és fél évre választott) elnökét is meg lehetne nevezni.

A brüsszeli bizottság ügyvezetővé alakulását várja Kovács László adóügyi biztos is, akit megnyugtatott az ír népszavazáson az igenek kétharmados fölénye. Fontosnak tartja, hogy a lisszaboni szerződés átláthatóbbá teszi az uniót az új kettős döntési rendszerrel - lehetővé téve egyben, aki valamely döntéssel nem ért egyet, kimaradhat, de a többiek haladhatnak tovább. Megnő az Európai Parlament szerepe, de egyben a nemzeti törvényhozásoké is, mert ha egyharmaduk nem ért egyet valamilyen brüsszeli döntéssel, akkor azt visszaküldheti. A hatékonyságot növeli, hogy a soros elnök helyébe állandó lép, és létrejön a lényegében külügyminiszteri feladatot ellátó hivatal.

Buzek: Klausnak joga van kivárni

A cseh fővárosba érkezik pénteken az Európai Parlament elnöke. Egyelőre annyi biztos, hogy Jerzy Buzek találkozik Miloslav Vlcek prágai házelnökkel és Jan Fischer cseh kormányfővel. Érdeklődésünkre az elnöki irodában azt válaszolták, hogy még nincs döntés arról, a lengyel vendéget fogadja-e Václav Klaus államfő. Roman Prorok prágai kormányszóvivő megkeresésünkre közölte, hogy a látogatást már hetekkel ezelőtt tervezték, tehát nem tekinthető nyomásgyakorló próbálkozásnak. - Természetesen áttekintik majd a lisszaboni szerződés cseh ratifikálásával kapcsolatos helyzetet is - tette hozzá. Jerzy Buzek a cseh lapoknak adott nyilatkozatában óva intette azokat, akik az eredményes ír népszavazás után sürgetni vagy nógatni szeretnék Klaust, hogy végre írja alá a dokumentumot. - A ratifikálás demokratikus folyamat, tehát a cseheknek és az elnöküknek joga van mindent alaposan megfontolni - szögezte le az EP elnöke. Prágában bejelentették azt is, hogy Jan Fischer holnap Brüsszelben tárgyal José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és Fredrik Reinfeldt svéd kormányfővel, az unió soros elnökével. A téma ott is az EU-alapszerződés csehországi ratifikálásának ügye lesz. A cseheknek csupán 43 százaléka véli úgy, hogy Václav Klaus államfőnek haladéktalanul alá kellene írnia a lisszaboni szerződést. (Szilvássy József)