A közalkalmazottakat elsősorban az aggasztja, hogy a kormány által nemrég elfogadtatott jogszabály értelmében a fizetéseik a jövőben csökkennek. Az elégedetlenséghez az is hozzájárul, hogy Emil Boc kabinetje az évből hátramaradt három hónapban minden egyes közalkalmazottat tíznapos fizetés nélküli kényszerszabadságra kíván küldeni. Mi több, a kormányzat drasztikus létszámcsökkentést tervez, erre ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött kölcsönszerződése is kötelezi. Csak a román vasúti társaságoknak tízezer körüli dolgozójától kellene megválnia.

A sztrájkhoz azonban a munkavállalóknak csupán egy része csatlakozott; bukaresti vélemények szerint a mintegy 750 ezer közalkalmazott körülbelül 30 százaléka tette le a munkát. Komolyan vették a szakszervezetek felhívását a bukaresti főpolgármesteri hivatal alkalmazottai, de az erdélyi megyei és városi önkormányzatok többségében szinte zavartalanul folyt a munka. A közalkalmazottak közül sokan tiltakoztak a kormányzati intézkedések ellen Bukarestben, vidéken pedig a prefektúrák (a kormány területi kirendeltségei) előtt rendeztek tüntetéseket.

A miniszterelnök már délelőtt tárgyalt a szakszervezetek vezetőivel, akiket igyekezett megnyugtatni, hogy a közalkalmazotti bérek az új törvény szerint nem csökkennek. Boc kijelentette: hajlandó elfogadni bármilyen, a szakszervezetek által is elfogadott bérezési rendszert, amely a költségvetési bevételeket figyelembe veszi. A kormányfő ugyanakkor nem tágított a kényszerszabadságolások ügyében.

A Boc-kabinetnek ennél is nagyobb gondot okoz, hogy tegnap az RMDSZ és az NLP megállapodott: közösen kidolgozott bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a szövetség parlamenti frakciói hosszas tanácskozás után döntöttek az indítvány mellett.

Mircea Geoana SZDP-elnök azonnal közölte, hogy pártja támogatja az indítványt, mert a jelenlegi kormány "alkotmányellenesen működik", politikai szempontok szerint végzett "nagytakarítást" az állami közigazgatásban, és "választási csalásra készül" a november 22-i államfőválasztásokon. A három ellenzéki pártnak márpedig elegendő szavazata van a törvényhozásban ahhoz, hogy a kisebbségi kormányt megbuktassa.