Kevés olyan ember él ma Magyarországon, aki értesülve arról, hogy személyesen tájékozódhat az EU szakpolitikáiról, azonnal abbahagyja, amit csinál, és rohan a rendezvényre. Már maga a szakpolitika szó is inkább elrettentő, mint érdeklődéskeltő. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság becsomagolta mondanivalóját: meghökkentő módon, közérthető képekben próbálja meg ráirányítani a figyelmet arra, mit jelent az EU szociális oldala, és mivel foglalkoznak a közösség szervezetei.

Európa 15 országában már sikeresen befejeződött az a kampány, amely október 10-12-én érkezik hozzánk. Az akció címe: Tudja, hogy mit tehet Önért a szociális Európa? Az eseménysorozat első két napján a fővárosban, a Gödör Klubnál felállított cirkuszi sátorban, akrobaták, artisták, bohócok és kötéltáncosok közreműködésével szeretnék megismertetni az Európai Unió társadalmi tevékenységét a nagyközönséggel. A többi között szó lesz a munkakörülményekről, a mobilitásról, a társadalmi kirekesztettségről, a szegénységről, az esélyegyenlőségről, a munka és a magánélet egyensúlyáról, és az ezekre adott válaszokról.

A kampány keretében az év hátralevő részében szórakoztató, meghökkentő posztereken hívják fel a szervezők a figyelmet az említett társadalmi problémákra, azokra, amelyek gyakorlatilag minden családot érintenek.

Például egy autót szerelő bohóc szerepel azon a poszteren, amely a szándék szerint azt a kérdést veti fel: mi van, ha valaki új szakmát tanul, és új tudását netán nem szülőhazájában szeretné kamatoztatni. Azt már szinte mindeni tudja, hogy az Európai Unió polgárai - korlátokkal vagy azok nélkül - jogosultak bármely tagországban dolgozni, munkát keresni. Kevésbé ismert az a szám, hogy az EU lakosainak mindössze két százaléka él ezzel a lehetőséggel.

Mint ahogy az sincs a köztudatban, hogy uniós szintű megállapodások gondoskodnak a más uniós országba költözők vagy utazók társadalombiztosítási jogainak védelméről, egészségügyi ellátásáról, nyugdíjáról, a munkanélküli-, családi és rokkantsági ellátásáról.

A kampány másik képén egy nő fűrészel ketté egy bűvészládát, amelyben ezúttal nem egy csinos, alulöltözött hölgy, hanem egy férfi fekszik. A poszterről az embernek azonnal eszébe jut a nemek közötti esélyegyenlőség. Azt viszont csak a téma iránt kifejezetten érdeklődők tudják, hogy az EU-nak van egy 2006-2010 közötti időszakra szóló esélyegyenlőségi ütemterve. Minden évben felmérés és jelentés készül az elért eredményekről, amelyek még messze nem kielégítők. Elég csak azt a tényt említeni, hogy bár növekszik a nők foglalkoztatási aránya, továbbra is elmarad a férfiakétól, annak ellenére, hogy az egyetemi hallgatók és az egyetemi végzettségűek körében egyaránt többségben vannak.

A nők órabére továbbra is átlagosan 17,4 százalékkal kevesebb a férfiakénál, és ez a helyzet előreláthatóan nem változik az elkövetkező időkben. A nők továbbra is alulreprezentáltak a gazdasági és politikai döntéshozói pozíciókban, bár részarányuk növekedett az utóbbi évtizedben. A szegénység kockázata magasabb a nők, mint a férfiak esetében. A nők az erőszakos nemi bűncselekmények fő áldozatai, és az emberkereskedelem szempontjából is veszélyeztetett helyzetben vannak.

A kampány képeiből kiindulva és mögéjük nézve tehát bárki tájékozódhat azokról a kérdésekről, az EU azon kezdeményezéseiről, amelyek a jelenlegi válságban háttérbe szorulnak.

75 milliárd euró az ESZA-ban

A kampány keretében a budapesti rendezvény harmadik napján a szakmai közönségé a porond. Körükben azt szeretnék tudatosítani, hogy az uniós forrásokkal gazdálkodó intézményrendszer felelőssége nem csupán a források minél nagyobb arányú felhasználása, hanem az is, hogy a támogatások elosztásánál érvényesüljenek a szociális-társadalmi alapelvek, és a pénz valóban oda kerüljön, ahol szükség van rá. Nagyobb szakmai, érdek-képviseleti, civil szervezetek, lobbicsoportok, vállalatok, önkormányzatok beszélgethetnek a kérdésekről. Az ígéretek szerint az uniós humánerőforrás-fejlesztési lehetőségekről is közérthető módon, kötetlen közegben tárgyalhatnak. Gyakorlati tanácsot a már sikeresen pályázó fejlesztések gazdáitól lehet majd kérni.

Az Európai Szociális Alap (ESZA) az EU egyik strukturális alapja, amelyet azért hoztak létre, hogy csökkentse azokat a különbségeket, amelyek a közösség tagállamai és régiói között jólétben, életszínvonalban mutatkoznak. Rendeltetése a foglalkoztatás előmozdítása, segíti a tagállamokat abban, hogy az európai munkavállalók és cégek jobban meg tudjanak felelni az új, globális kihívásoknak. A 2007 és 2013 közötti időszakban mintegy 75 milliárd euró jut a célok megvalósítására.

Az összeállítás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával készült.