Nevezzük Zsuzsának a magyar lányt, akit tavaly egy diszkóban kerestek meg: lenne-e kedve egy hetet Buenos Airesben tölteni. Némi zsebpénzt is kapna, és csupán egy csomagocskát kellene visszafelé elhoznia. Jó kalandnak ígérkezett, belevágott. Hazafelé, alig tette fel a csomagját a futószalagra a Buenos Aires-i reptéren, máris lecsapott rá a rendőrség. De nem kell kábítószert csempészni ahhoz, hogy valaki bajba kerüljön.

A magyar konzuli szolgálat tudomása szerint az idén csaknem ezer magyar állampolgár került rács mögé külföldön, ám többségük szerencsére csupán rövid ideig (egy-két napig) élvezte az efféle vendégszeretetet. Náluk általában a tartózkodási engedély vagy a vízum nem volt rendben, egyéb kihágást nem követtek el. Jogerős büntetést sokkal kevesebben, 181-en töltenek börtönökben. - Talán más tényező mellett a gazdasági válság is közrejátszik abban, hogy az idén mintha többen próbálkoznának külföldi munkavállalással, így több a bajba került magyar állampolgár is - tudta meg lapunk F. Tóth Gábortól, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának munkatársától. Ebből 132-en Európában ülnek, negyvenen Amerikában (harmincan Közép- és Dél-Amerikában!), öten Afrikában, illetve a Közel-Keleten, hárman Ausztráliában és egy ember Ázsiában. A magyar elkövetők körében az erőszakos bűncselekmények viszonylag ritkák, annál gyakoribbak az úgynevezett vagyon elleniek, de akad prostitúció és kábítószer-csempészet is. A legsúlyosabb ítélet hét-nyolc év, amelyet rendszerint harmadolnak: a magyarok általában nem szerepelnek a külföldi államok bűnözési statisztikáiban.

Rács mögé kerülni itthon sem kellemes, külföldön azonban jóval keményebb megpróbáltatás lehet. A magyar állam a konzuli hálózatán keresztül próbál segíteni, ám ez sokszor akadályokba ütközik. Például nem minden országban olyan előzékenyek a hatóságok, hogy hivatalból értesítik (pláne gyorsan) Magyarországot arról, hogy egy állampolgára összeütközésbe került a törvénnyel. Még Európában sem mindenki egyformán készséges. Vannak olyan államok, ahol csak a hivatalos (idegen nyelvű) formanyomtatványt dugják az előzetesben a polgárok orra alá, abban szerepel egy passzus arról, hogy akar-e konzuli védelmet. De mi van, ha valaki nem ért az adott nyelven? Németországban van magyar formanyomtatvány is - magyarázza F. Tóth Gábor, aki korábban Bonnban és Berlinben is dolgozott (fő)konzulként -, ám ott félreérthető, hogy a fogva tartott a hozzátartozóit vagy a magyar konzult szeretné-e értesíteni. Sokan nem tudják, hogy mindkettőhöz joguk van.

Tulajdonképpen onnan, hogy a konzul tudomást szerez a bajba jutott magyar állampolgárról, már egyszerűbb a helyzet: jogi képviseletet ugyan nem láthat el, ám segíthet ügyvédet szerezni, vagy felhívhatja a figyelmet arra, hogy tolmács jár az eljárás alatt. De sem az ügyvéd, sem a tolmács díjának kifizetése nem az ő feladatuk: az óvadék vagy a bírság kifizetésénél is csak tanácsot adhatnak, hogyan lehet anyagi forrásokhoz jutni, miként tudnak a rokonok pénzt átutalni, vagy hogyan lehet feltölteni az úgynevezett börtönszámlát (már ahol létezik ilyen). Az elítéltek sorsát nyomon követik, ellenőrzik a börtönkörülményeket, és azt is, hogy szükség esetén kapcsolatba tudnak-e lépni a konzulátussal. A konzulok és a tiszteletbeli konzulok (különösen Dél-Amerikában) többsége a gyakorlatban ennél jóval többet tesz: látogatja a rács mögé kerülteket, ellátja őket piperecikkekkel, telefonkártyával, olvasnivalóval, nemritkán a saját zsebéből fizetve az ezzel járó kiadásokat. A konzulok néha egészen megdöbbentő esetekkel találkoznak: megesett, hogy egy várandós anyát ítéltek el, és gondoskodni kellett arról, hogy normális körülmények között megszülhesse gyermekét, és hogy az apa is meg tudja látogatni. De arra is van példa, hogy egyszerre tartóztatják le az apát és az anyát: ilyenkor kezdeményezni kell az illetékes hatóságnál a gyermekelhelyezést, és biztosítani a kapcsolattartást.

Tudni olyan háromgyermekes anyáról is, aki kábítószer-csempészés miatt tölti börtönbüntetését az egyik dél-amerikai országban. Hátborzongató, hogy sokan az életüket is kockára teszik: alig egy hónapja Caracasban a reptéren tartóztattak le egy magyar drogfutárt. Az illető szerencsésnek mondhatja magát, mert még időben elkapták: a gyomrában két és fél kiló kábítószer volt, kis hüvelyekben. Volt olyan sorstársa, akinek már csak a holttestét küldhették haza a venezuelai hatóságok, mert a gyomrában felrobbant az egyik csomagocska. Mindezt ötszáz-ezer euróért, nem tudván, hogy ők csupán a csalik, akiknek egy nagyobb szállítmányról kell elterelniük a hatóságok figyelmét.

A világszerte letartóztatott magyarok közül van, aki hazajöhetne, de mégsem teszi. - Azokból az országokból, amelyekkel van jogsegélyegyezmény, vagy az elítéltek átszállításáról szóló nemzetközi egyezmény, elvileg lehetőség van rá, hogy hazajöjjön az elítélt, és büntetését itthon töltse le. Még magát a büntetőeljárást is át lehet venni - mondja F. Tóth, ám nem sokan élnek ezzel a lehetőséggel. A svéd vagy a német börtönök valószínűleg lakályosabbak, mint a magyarok, de a dél-amerikai elítéltek között is van olyan, aki viszonylag jól boldogul a tengerentúlon: a büntetését ráadásul harmadolják, a börtönből kijárva dolgozhat és kereshet egy kis pénzt. Vannak persze elriasztó börtönviszonyok is, ahol még az ügyvéddel való beszélőre sem mer lemenni a rab, nehogy megszurkálják.

Nehézséget okozhat, hogy a külképviseleti rendszer karcsúsításával szinte egész térségekből vonult ki Magyarország. Dél-Amerikában hamarosan már csak Argentínában és Brazíliában leszünk jelen, miközben a térségben több magyar fogoly is van: Argentínában három, Peruban nyolc, Venezuelában öt magyar ül börtönben, de vannak Ecuadorban és Bolíviában is. A Külügyminisztérium munkatársa kiemelte: a konzuli védelmet azokban az országokban is biztosítják, ahol nincs hivatásos magyar konzuli képviselet. A fogvatartottak sorsát itt a földrajzilag illetékes, illetve a helyi tiszteletbeli konzul követi figyelemmel és nyújt nekik segítséget. Egyébként 2004 óta ha olyan országban kerül bajba valaki, ahol nincs magyar képviselet, akkor bármelyik uniós tagállam képviseletét is felkeresheti, hivatalból segítenek. A külügy több országgal is tárgyal arról, hogy magyar diplomata is beülhessen egy másik uniós tagállam követségére: ez kevesebbe kerül, de mégis biztosítja a jelenlétet. Afganisztánban például a magyar nagykövet a német külképviseleten dolgozik.