Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország az uniós fődiplomata, Javier Solana vezetésével bő egyéves szünet után ült tárgyalóasztalhoz az iráni küldöttséggel, amely maga hozta szóba az atomprogramot, de megismételte: Teheránnak joga van a nukleáris energia békés felhasználásához.

A nap végén Solana bejelentette, hogy Irán beengedi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit abba a dúsítóba, amelynek létéről csak a múlt héten számolt be, miután diplomáciai úton értésére adták: az Egyesült Államok évek óta tudja, mi folyik a létesítményben. Továbbá - és Solana erre külön nyomatékosan felhívta a figyelmet - az iráni- orosz atomenergetikai együttműködés keretében keletkezett, és Teheránban lévő alacsony dúsítású uránt elviszik Iránból, másutt tovább dúsítják, majd visszaviszik. Még októberben újabb, technikai jellegű találkozót is tartanak.

A csütörtöki eszmecsere felülmúlta a várakozásokat, hiszen a hatok szankciókat emlegettek, ha Irán nem enged. Teherán viszont jelezte, kész a büntetőintézkedések fogadására. Úgy látszott, hogy a menetrendet és a követeléseket illetően a hatok maguk is megosztottak valamelyest. Az Egyesült Államok mindenképpen szeretné elkerülni, hogy a térségben atomfegyverkezési verseny induljon meg, vagy hogy az izraeli-iráni feszültség háborúba torkolljon, és szeretné hosszabb távon Iránt megnyerni az afgán rendezésnek is. Az amerikai tárgyalók ezért inkább azt szorgalmazták, hogy Irán tisztázza atomprogramjának jellegét.

Az európaiak, illetve az oroszok és a kínaiak viszont az urándúsítás mielőbbi leállítását akarták elérni, és a második dúsító azonnali nemzetközi ellenőrzését követelték. Solana ugyanakkor azt mondta, hogy a hatok minap a New Yorkban általuk aláírt közös nyilatkozat szellemében jártak el Iránnal szemben, vagyis egyetértenek abban, hogy megakadályozzák Irán atomfegyverkezési vágyainak a valóra váltását.

Irán is kicsikart azonban engedményeket: Dzsalili szerint új együttműködés kezdődhet a globális ügyek kezelésére. Ezek között említette az atomfegyverek elterjedésének meggátlását, a leszerelést, a regionális biztonsági kérdések megvitatását, sőt az emberi jogokat is. S hozzátette: jó tárgyalásokat folytattak. De újra azt is, hogy minden államnak joga a nukleáris energia békés felhasználása.