Az egyéni voksok tekintetében sem hízelgő a kép a szocdemekre nézve. Az SPD 2005-ben hét közvetlen mandátumot tudott szerezni Berlinben, az idén mindössze kettőt. Az öt elvesztett körzet közül négyet a főváros legerősebb pártjává előlépett CDU vitt el. Az ötödik a Baloldalé: az "ismeretlen" Stefan Liebich olyan ismert szocdem nagyágyút előzött meg Pankowban, mint a Bundestag egyik alelnöki posztját eddig betöltő Wolfgang Thiersét.

Az SPD országos szinten 6,4 millió szavazatot vesztett 2005-höz képest. Ebből az iszonyatos mennyiségből 2,8 milliót tesznek ki a választástól távol maradók. A Baloldal 960 ezer, a zöldek 1,6 millió, a CDU/CSU 420 ezer, a liberálisok 560 ezer szavazót tudtak "átcsábítani" a szocdemektől.

A tizenhat tartományból a szocdemek most mindössze egyetlenegyet, Brémát tudták meghódítani - egyedül itt az övék a legtöbb listás szavazat. Ezzel szemben elvesztették Hamburgot, Hessent, Szász-Anhaltot, Schleswig-Holsteint, Türingiát: ezek többségében CDU-feketék lettek. Hasonló sorsra jutott a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália is. Itt 2005-ben a szocdemek negyven százalékot kaptak, most 28,5-öt.

Az északkeleti Mecklenburg-Előpomerániában - amelyet SPD-s többségű nagykoalíció kormányoz - a listás szavazatok közel felét bukták el a szociáldemokraták. A volt SPD-s kancellár Gerhard Schröder pályafutását megalapozó Alsó-Szászországban a voksok harmadát, s közel hasonló arányban szerepelt le a nagy múltú párt egy másik szocdem tartományi kormányfő és korábbi SPD-elnök, Kurt Beck irányította Rajna-Pfalzban.