A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberijog-védő szervezet minap publikált jelentése szerint az indiai férfi a szerencsésebbek közé tartozik. Számos HIV-fertőzött (akár jogosan külföldön tartózkodó) migránst deportálnak ugyanis olyan országokba, ahol, Indiával ellentétben, nem juthatnak megfelelő kezeléshez. A HRW hangsúlyozza: minden országnak joga van eldönteni, kit enged határain belülre, a szervezet szerint azonban a fent leírt gyakorlat ellentmond azoknak a nemzetközi egyezményeknek, amelyek szerint senkit sem lehet olyan országba visszatoloncolni, ahol kínzásban vagy kegyetlen bánásmódban, halálbüntetésben lehetne része.

A Red Cross volunteer aids an illegal immigrant who got intercepted off the coast of Fuerteventura October 15, 2004. Around 43 illegal immigrants were intercepted in Fuerteventura, the closest of Spain's Canary Islands to the African coast, as they attempted to reach Spanish soil in a fragile vessel.

A jelentés két esetet különböztet meg: amikor valakit csupán azért deportálnak, mert HIV-pozitív, illetve amikor más indokból küldenek vissza hazájába egy beteget, ott azonban nem jut megfelelő kezeléshez. A világon 30 ország korlátozza a HIV-fertőzöttek belépését, köztük Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia. Dél-Koreában tavaly a hivatalos jelentések szerint 671 fertőzött külföldi közül 521-nek kellett elhagynia az országot. A jelentés szerint egy esetben sem vizsgálták, milyen körülmények közé küldik őket viszsza. Az Egyesült Arab Emírségekből tavaly 1518 külföldit deportáltak, akik HIV-, tuberkolózis- vagy hepatitisfertőzésben szenvedtek. Több országban a deportálás előtti, gyakran hónapokig tartó fogva tartás során sem jutnak hozzá gyógyszereikhez a migránsok.

A másik esetre példa a HIV-járvánnyal sújtott Dél-Afrika, ahol egyes becslések szerint hatmillió külföldi dolgozik, akik közül sokan a súlyos válsággal küszködő Zimbabwéből érkeznek. Segélyszervezetek szerint gyakori, hogy illegális bevándorlókat egyszerűen áttesznek a zimbabwei határon. A gyakran HIV-vel és tuberkulózissal is fertőzött betegek nem számíthatnak egészségügyi ellátásra hazájukban.

Az Egyesült Államokban és Európában többen is bíróság előtt fellebbeztek a (nem betegségük miatt elrendelt) deportálás ellen, azt állítva, hogy az a halálos ítélettel lenne egyenlő. Egy 1997-es ügyben az Európai Emberi Jogi Bizottság megtiltotta egy munkás deportálását az Egyesült Királyságból egy karib-tengeri szigetre, St. Kittsre. A bíróság azóta kialakult gyakorlata szerint csupán akkor nem lehet egy HIV-pozitív bevándorlót hazaküldeni, ha betegsége előrehaladott, otthonában nem kapna ellátást, és ott már nem élnek családtagjai.