A Baloldal - a kormányzásra készülő liberális FDP és az ellenzéki zöldek mellett - a német választások egyik nagy nyertese. A 2005-höz képest kapott 3,2 százalékos többletvoksot "XL méretű" győzelemnek tartják a pártban, amely 2007 júniusában a keletnémet reformkommunista PDS és a csalódott szocdemeket, szakszervezeti aktivistákat, illetve különböző baloldali csoportokat tömörítő nyugati WASG egyesüléséből jött létre.

A demokratikus szocializmust hirdető erő időközben keletnémet jelenségből országosan gyökeret eresztett, normális párttá vált. A tizenhat tartományi törvényhozásból már tizenkettőben vannak jelen - a nyugati sikerek persze elképzelhetetlenek lettek volna a "renegát" Lafontaine, az SPD egykori első embere és 1990-es kancellárjelöltje nélkül.

A listás szavazatok tekintetében a Baloldal szeptember 27-én az egykori NDK területén, Brandenburgban és Szász-Anhaltban az első helyen végzett. Berlinben hajszálra ugyanannyit értek el, mint az SPD. Mecklenburg-Előpomerániában, Szászországban és Türingiában a CDU mögött másodikként futottak be, megelőzve a szocdemeket. Nyugaton az SPD még erősebb Lafontaine-nél és társainál, de ha összeadjuk a listás szavazatokat, a "baloldali páros" hét tartományban - a többi között Alsó-Szászországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában vagy Hessenben - megelőzné a kereszténydemokratákat. Németország politikai térképe nem lenne annyira CDU-fekete.

A Baloldal a sikerek ellenére korántsem egységes, a kommunista, a trockista és a realista-reformer szárnyak csatáznak a minél nagyobb befolyásért. Gregor Gysi frakcióvezető szerint nem puhítanak eddigi stratégiájukon, a jövőbeni jobbközép Merkel-kormány "kőkemény ellenzékeként" kiállnak az országos minimálbér, az egymillió eurónál nagyobb magánvagyonokra kivetett ötszázalékos milliomosadó és a tőzsdei tranzakciók különadója mellett. A költségvetést így legalább 160 milliárd euróval gazdagítanák, a pénzt a bölcsődétől az egyetemig terjedő ingyenes oktatásra, a két évre felemelt gyesre és a munkanélküliek támogatására fordítanák. Külpolitikájában a Baloldal igen radikális: a NATO-t feloszlatnák, illetve az Oroszországgal közös biztonsági rendszerrel váltanák fel, a Bundeswehr-egységeket pedig azonnal kivonnák Afganisztánból.