Az USA szankciókat mérlegel

Irán külkereskedelmét, illetve energia- és távközlési ágazatát céloznák azok a szankciók, amelyekkel Washington térdre akarja kényszeríteni Teheránt, amennyiben az év végéig kudarcot vallanak a csütörtökön Svájcban kezdődő tárgyalások - közölték nevük elhallgatását kérő amerikai illetékesek washingtoni tudósítónk jelentése szerint. Egy szakértő hozzátette: 90 százalékban nem új elemekről, hanem az érvényben lévő szankciók szigorúbb betartatásáról van szó. Ám az amerikai mozgástér szűk, hiszen a nemzetközi konszenzust törné meg, ha a lakosság is szenvedne a szankcióktól. Illetékesek szerint a katonai csapás sem célravezető, mivel csak kevéssé késleltetné Irán kísérletét, hogy atomfegyvert hozzon létre.

Az Iránnak kulcsfontosságú külkereskedelemre csapást mérő - és akár egyoldalú - amerikai lépések a vele mint tiltólistán lévő állammal üzletelő cégeket sújtanák, így a tengeri szállításait lehetővé tevő biztosítási ágazatot vagy az exporthiteleket. Ez is meglévő gyakorlat kiterjesztése: az USA például 350 millió dollárra büntette a brit Lloyds, illetve 80 millióra a holland ABN Amro bankot, amiért megsértették az amerikai szankciókat, és "páriaállamokkal", köztük Iránnal bonyolítottak tranzakciókat.

Teherán most is aktívan dolgozik, hogy a gazdasági gyűrűt minél kevésbé szorosra vonhassák körülötte. Mint írtuk, Robert Morgenthau, Manhattan főügyésze arra mutatott rá New York-i bankok vizsgálatából kiindulva, hogy Irán és Venezuela egyre mélyülő pénzügyi és katonai együttműködése hogyan ássa alá a szankciókat - írja Szőcs László.

Az amerikai diplomácia eközben abban bízik, hogy sikerül Moszkvát is megnyerni a szankciók támogatásának, amennyiben a tárgyalások eredménytelenek. A múlt heti, biztatónak tűnő orosz üzenetek, így a New Yorkban tárgyaló Dmitrij Medvegyev elnök megfogalmazása ("bizonyos esetekben a szankciók elkerülhetetlenek") dacára Moszkva hétfőn már visszatáncolni látszott álláspontjában.

Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország több mint egyévi szünet után csütörtökön találkozik ismét Irán képviselőjével, hogy a teheráni atomprogramról tárgyaljanak. A nagyhatalmak garanciákat szeretnének kapni Irántól, hogy atomprogramja békés célú. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa korábban az urándúsítás beszüntetését kérte Irántól, amire az iszlám köztársaság nem hajlandó. Teherán már bejelentette: nem hajlandó tárgyalni az ország atomenergiához való jogáról, ahogy a múlt héten nyilvánosságra került kumi urándúsító üzemről sem. A teheráni parlament kilátásba helyezte, hogy ha a tárgyalások nem járnak sikerrel, és Washington növeli az Iránra nehezedő nyomást, a perzsa állam kilép a nemzetközi atomsorompó-egyezményből (NPT). (NPT-tagság híján épített nukleáris fegyvert India, Pakisztán és feltehetően Izrael is.) De szakértők szerint ez a lépés alig valószínű, hiszen akár megelőző csapásra is ürügyet adhat.

A feltételezett urándúsító Kum szent városa mellett
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.