Nem pótlólagos csapatok, hanem az akarat hiányzik, hogy Európa újabb erőket vezényeljen oda, fogalmazott Göteborgban a helyzetet jellemezve Henri Bentegeat tábornok, az EU katonai bizottságának a vezetője. Ehhez kapcsolódóan az amerikai szűzbeszédét Washingtonban elmondó új NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen tegnap kiemelte, hogy az apadó társadalmi támogatottság különösen fontossá teszi, hogy a szövetségesek kiképzők küldésével (amire inkább hajlanak) "láttassák az alagút végét", előkészítsék a katonai-békefenntartó műveletek fokozatos átadását az afgán kormányerőknek.

Göteborgban szóba került az euroatlanti integráció egyik legkényesebb kérdése, a párhuzamos struktúrák megléte. Az irányzat, hogy az EU-ban egyre nagyobb hangsúlyt kap a katonai együttműködés, míg a NATO-ban a nem kifejezetten katonai tevékenységek (békefenntartás, civil-katonai kapcsolatok, humanitárius missziók) szerepe nő, ellentmondásos helyzetet teremt. Ez a dilemma az EU védelmi ügynöksége, az EDA hároméves költségvetése körül kialakult parázs vitában is a felszínre került. A magyar álláspont szerint nem helytálló a tagországok jelentős részének érvelése, hogy a nehéz helyzetben csökkenteni kell a szervezet költségvetését, mert sokszor "a több kevesebb lehet", vagyis a nagyobb költségvetés, ha hatékonyabb költséggazdálkodással párosul és megszünteti a pénzfaló párhuzamosságokat, ténylegesen kisebb befizetési terheket, nagyobb előnyöket jelenthet a tagoknak.

Magyarország még nem hozott végleges döntést az EDA eddigi legjelentősebb jövőbeni programjában, a biológiai harcanyagok felderítésére, az esetleges támadás következményeinek felszámolására, mentesítésre szolgáló eszközök, rendszerek kifejlesztésében való részvételben. Az első szakaszában mintegy százmillió eurós, tizenegy európai államot, köztük az előzetes várakozások szerint Magyarországot is átfogó program a magyar miniszter szerint "nagyon jelentős" lesz.

Ideje, vagy korai még kivonulni Bosznia-Hercegovinából? A kérdés szintén megosztotta az EU-minisztereket. Magyarország, mint a békefolyamat fontos szereplője, úgy gondolja, korai lenne kivonulni, a Balkán ezen része még fellobbanhat. Budapest csak akkor vonja ki békefenntartóit, ha ehhez megteremtődnek a politikai feltételek.