Amennyiben ez így alakul, úgy jelentős presztízsveszteséget jelent Barack Obama számára, aki harmadik elnöki munkanapján rendelte el a tábor egy éven belüli bezárását. Egyben igazolja kritikusait, akik szerint Obamának előbb kellett volna stratégiát letenni az asztalra, és csak azután a konkrét időpontot bejelenteni. A késedelem okai között említik, hogy a Fehér Ház jogi tanácsadóját más ügyek sodorták el, a kongresszusi demokraták nem álltak a terv mögé, a Bush-kormány pedig adminisztratív zűrzavart hagyott hátra. Így például számos őrizetesnek személyi kartonja sincsen. A fő gondot viszont abban látják: nem tudnak mit kezdeni a kétszáz fogoly közül azokkal, akiket sem szabadon bocsátani, sem pedig más országoknak kiadni nem tudnak.

Mindez - önhibájukon kívül - némileg átértékeli a befogadásra jelentkezett néhány ország, így hazánk erőfeszítéseit. Feltűnő volt például: annak másnapján, hogy Budapesten bejelentették egy exfogoly átvételét, a The Washington Post hosszú tudósításban foglalkozott ugyan a Guantánamóval kapcsolatos (itteni) jogi bonyodalmakkal, de sem ebben, sem másutt nem említette a magyar döntést. A The New York Times pedig - Berlinből keltezett - "mínuszos hírben" tálalta.

Guantánamóról két foglyot Írországba, egyet Jemenbe szállítottak. Egy jemeni foglyot a Kubán lévő amerikai katonai bázison kialakított fogolytáborból hazájába küldtek vissza, míg az Írországba került két másik volt fogvatartott személyazonosságáról nem közöltek részleteket. (MTI)