A nagy vitákat kiváltó törvényjavaslat ellen nemcsak az internethasználók, hanem a baloldali ellenzék is tiltakozott. A Hadopi-törvény (az elnevezés betűszó, amely a törvény által létrehozott "az internetes szerzői jogokat védő és az ott található tartalmak sokszorosítását szabályozó hatóságot" takarja) első változatát még nyár végén fogadta el a francia törvényhozás mindkét háza, azonban a francia alkotmánybíróság megsemmisítette annak szankciókat tartalmazó részét.

Elsősorban azzal volt gond, hogy a törvény egy hatóságra ruházta volna az illegálisan letöltők megbüntetését (azaz internetes előfizetésük egy évre szóló felfüggesztését), míg az alkotmánybíróság szerint ezt csak bírósági aktussal lehet megtenni. A "Hadopi-1" tehát életbe lépett annak szankciói nélkül.

Ezt a hiányt pótolta most a kormánytöbbség: a "Hadopi-2" lényegében nem adminisztratív, hanem jogi eljárássá tette az illegálisan letöltők azonosítását (az IP-címük révén) és szankcionálását. A szankciók egyébként fokozatosak: az illegálisan letöltő először egy figyelmeztető e-mailt kap, majd egy postai levelet, végül jön az említett előfizetés-letiltás, amelyet bírság, sőt végső soron börtönbüntetés is kísérhet - a többszörösen "visszaesők" büntetése maximálisan 300 000 euróra és három év börtönre rúghat.

Már a törvényjavaslat is hatalmas vitákat váltott ki: az egyik oldalon a szerzői jogok védői és az internet szabályozásának hívei álltak, míg a másikon a világháló szabadságával és az internetezők személyi jogi védelmével érvelők.

Mindenesetre már a törvény tervezetének hatására megalakult Franciaországban is az internetes "Kalózok Pártja", amely a múlt hét végén be is mutatkozott a választásokon. Bár meglehetősen gyenge részvétel mellett (alig több mint húsz százalék ment el szavazni), két százalékot szerzett az Yvelines körzetében tartott rendkívüli parlamenti választáson.