Irán új urándúsítót épített

Irán arról tájékoztatta a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy felépítette második urándúsító üzemét. Ez Teherán további elszigetelődéséhez vezethet, ha nem változtat eddigi politikáján, és akadályozza a NAÜ ellenőrzéseit - erősítve a gyanút, hogy az urándúsítás katonai célokat is szolgál. Egyes jelentések szerint az épülő új dúsítóüzemben több mint hétezer, működőképes dúsítócentrifuga van. Szakértők úgy vélik, hatezer centrifuga folyamatos működtetésével már magasan dúsított (90 százalék feletti U-235 izotóptartalmú), bombaképes minőségű és mennyiségű urán állítható elő. (A "hivatalos" natanzi dúsítóban kilencezer centrifuga működik, de Irán összesen legalább hatvanezer centrifugát akar üzembe helyezni.)

Korábban csak a NAÜ-ellenőrök által szemmel tartott natanzi dúsítóüzemről lehetett tudni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókkal bünteti Iránt amiatt, hogy nem hajlandó felfüggeszteni az urándúsítást, és nem oszlatja el a gyanút, hogy nukleáris programja - amely párhuzamosan fut több ezer kilométeres hatótávolságú, akár atomrobbanófejet is szállítani képes rakéták kifejlesztésével - atombomba gyártására is irányul.

Az újabb dúsító kapcsán politikusok az Iránt sújtó büntetőszankciók erősítését szorgalmazzák. Barack Obama elnök a G20-as tanácskozáson az iráni vezetés felelősségre vonásáról beszélt. Németországot nagyon aggasztja a hír, mondotta Angela Merkel kancellár. Gordon Brown brit kormányfő álnoksággal vádolta Teheránt, Nicolas Sarkozy francia elnök pedig a szankciók nagymértékű erősítését helyezte kilátásba, ha Irán az év végéig nem változtat radikálisan politikáján.

A javuló orosz-amerikai kapcsolatok, Dmitrij Medvegyev elnök minapi bejelentése, hogy komolyabban meg kell fontolni az Irán elleni részleges embargó kérdését, erősítik a teheráni atomtervek meghiúsítását célzó nemzetközi erőfeszítéseket. Moszkva az Irán elleni szankciók teljesebb mértékű elfogadásával "hálálja meg" az Obama-adminisztrációnak a kelet-közép-európai rakétapajzs-változatról való lemondást, jelzik megfigyelők.

A feltételezett iráni rakétacsapás elleni amerikai alternatíva, egy több elemből, szárazföldi és tengeri telepítésű eszközökből álló, földrajzilag Iránhoz lényegesen közelebb lévő pajzs jobban megfelel Moszkvának, bár az orosz hadsereg fenntartásokkal figyeli az új rendszer kialakítására tett amerikai lépéseket. Ezekbe ugyanis beletartozhatnak a kaukázusi, közép-ázsiai orosz befolyást tovább gyengítő lépések, például Azerbajdzsán és Örményország esetleges bevonása a rakétaelhárító rendszerbe.

A NATO is siet alkalmazkodni a felmelegedő Moszkva-Washington kapcsolatokhoz. Ebben az is segít, hogy az új főtitkár, Anders Fogh Rasmussen láthatóan jobban szót tud érteni Dmitrij Rogozinnal, a keményvonalasnak tartott orosz NATO-nagykövettel, mint holland elődje. Rasmussen még az idén Moszkvába látogat, erősítették meg tegnap Brüsszelben. NATO-szakértők már tanulmányozzák az orosz rakétavédelmi rendszer és a NATO által az amerikaiakkal közösen fejlesztendő "európai" rendszer öszszehangolásának lehetőségeit is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.