Lapunk úgy tudja, a Külügyminisztérium az idén áprilisban döntött úgy, hogy megpróbálja rendezni a New York állammal szemben évtizedek óta fennálló tartozását. Az összeg akkor már elérte a 118 millió dollárt: a tartozás felhalmozását valószínűleg meg lehetett volna előzni, ha a korábbi New York-i misszióvezetők kicsit gondosabban járnak el. Ők azonban 1990 óta nem fordítottak kellő figyelmet a New York-i adóhivatal levelére, amelyben felszólították őket: nyilatkozzanak arról, hogy a diplomáciai képviselet (a New York-i ENSZ-misszió, illetve a vele egy épületben levő külkereskedelemi kirendeltség) épületének hány százalékát használják diplomáciai céllal - ez ugyanis adómentes, és hány százalékát adják ki például lakáscélra - ez után kell ingatlanadót fizetni. De az amerikai fél éppígy negligálta a magyar megkeresést: a magyar Külügyminisztérium 2004-ben egy terjedelmes jogi állásfoglalást küldött New York államnak és a State Departmantnek, arra hivatkozva, hogy az USA külügyi törvénye alapján nem kíván adót fizetni az ingatlanok után, ám erre azóta sem jött válasz.

Az idén tavasszal tovább súlyosbodott a helyzet. A gazdasági válságra hivatkozva a New York-i adóhivatal megfenyegette a külképviseletet: ha nem rendezi az adósságot, napi 60 ezer dolláros büntetést szab ki. Több ország ellen már másodfokú bírósági ítéletek is születtek ugyanebben az ügyben.

Ekkor vette fel a kapcsolatot - kormányzati döntés alapján - a külügy az amerikai adótanácsadóval, amely vállalta, hogy megpróbálja lealkudni a tartozást. A Harris E. Green felmérte az ingatlant, és jelentette, hogy a 2010-re esedékes adót sikerült lealkudnia (valójában csak a valóban kereskedelmi céllal hasznosított területek alapján számolta azt ki), és kérte a sikerdíjat. Csakhogy időközben Hillary Clinton külügyminiszter bejelentette, hogy elengedik a tartozásokat. Más kérdés, hogy New York állam nem sokra rá közölte: őket nem érdekli a külügyminiszter asszony bejelentése, továbbra is igényt tartana az adóra. Ez ma már 132 millió dollár. A tanácsadó egyelőre perel, a külügy pedig gyűjti a jogi érveket a védekezéshez.