Mindazok, akik ostorozták Amerikát, amiért egyedül lépett fel a világban, nem állhatnak most tétlenül és arra várva: Amerika egyedül megoldja a világ problémáit. A kapcsolatok új korát keressük a világgal, szavakban és tettekben. Itt az idő mindannyiunk számára, hogy közösen vállaljuk a felelősséget azért: globális válasz szülessék a globális kihívásokra. Ha őszinték vagyunk önmagunkhoz, el kell ismernünk: nem vállaltuk eléggé ezt a felelősséget - mondta tegnap Barack Obama az ENSZ közgyűlése előtt elmondott szűzbeszédében.

Obama világossá tette: nem fog bocsánatot kérni amiatt, hogy az amerikai érdekeket védelmezi, de szerinte eljött az ideje a "kölcsönös érdekeken és tiszteleten" alapuló világpolitikának. Szavai szerint az USA korábbi egyoldalú politizálása szinte reflexszerű Amerika-ellenességet váltott ki, és túlságosan gyakran szolgált ürügyként a cselekvés hiányára.

- Minden országnak vannak jogai, de kötelezettségei is. Ennek kell lennie a nemzetközi kapcsolatok vezérelvének - fogalmazott. Obama az ENSZ-ben megszokott hasonló beszédekhez képest meglehetősen konkrétan beszélt céljairól. Így a közel-keleti béketervről, az izraeliek és a palesztinok "házi feladatairól", illetve az atomfegyverek terjedésének megakadályozásáról. - Nem egyes országok kipécézéséről van szó - mondta, de utalva rá: Észak-Korea és Irán viszi a világot csúszós útra. Mindamellett, amennyiben teljesítik kötelezettségeiket, kitartunk a diplomácia mellett - ígérte Obama.

Miközben az amerikai elnököt üdvrivalgás fogadta az ENSZ New York-i székházánál, tiltakozók csoportja gyűlt öszsze Moammer el-Kadhafi jelenléte ellen - szimpatizánsai viszont ellentüntetést tartottak ugyanott. A világszervezetben szintén most először felszólaló líbiai vezető pár hete ünnepelte hatalomra jutásának 40. évfordulóját - a tüntetők pedig épp ezt a táblát tartották a magasba: "A demokrácia vége: 9/1/1969." New York egy elővárosában tüntettek az ezredes hagyományos beduinsátrának felállítása ellen is - itt sokan élnek az 1988-as Lockerbie-merénylet csaknem 200 amerikai áldozatának hozzátartozói közül.

Ugyancsak tiltakozások zajlanak a világvárosban Mahmud Ahmadinezsad iráni elnökkel szemben, aki a nap folyamán később szólal fel az ENSZ-ben. Várhatóan megismétli, amit előző nap Obamának üzent egy interjúban: Amerika ne fenyegetést, hanem potenciális barátot lásson országában.

Obama után elmondott beszédében Kadhafi elsősorban az ENSZ működését ostorozta. Szavai szerint a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának vétójoga ellentétes a világszervezet alapokmányának preambulumával és a tagállamok egyenlőségével. A közgyűlés így olyan - állította a líbiai vezető - mint a londoni Hyde Parkban a beszélők sarka, azaz mindenki szabadon elmondhatja, mit gondol - de ennek semmi következménye nincs. - Senki nem hajtja végre a döntéseinket. Elmondunk (itt) egy beszédet, majd hazamegyünk - fogalmazott. A fejlődő világ képviselőinek szimpátiáját kereső Kadhafi azt nevezte terrorizmusnak, hogy a BT-t a "szuperhatalmak", az "atomhatalmak" uralják.