Gyorsított eljárásban kezdi el tárgyalni ma a prágai parlament alsóháza a cseh kabinet szigorú takarékossági csomagját. Ha a tervezetet jóváhagyják, akkor jövőre hetvenmilliárd koronával (hozzávetőleg hétszázmilliárd forint) csökkenne az államháztartás egyre fenyegetőbb hiánya, amely ebben az esetben 155 milliárd lenne. Az utóbbi összeg a nemzeti össztermék (GDP) 5,2 százalékát tenné ki. Jövőre nem emelnék a nyugdíjakat és a létminimumalapot, befagyasztanák az állami hivatalnokok és valamennyi köztisztviselő bérét, beleértve a pedagógusokét is. Tíz százalékkal csökkentenék a gyermekgondozási segélyt, továbbá a családi pótlékot, valamint a táppénzek összegét. Legalább 25 milliárddal faragnák le a minisztériumok költségeit. Négy százalékkal csökkentenék a közjogi méltóságok és a bírák bérét, s megadóztatnák a képviselők költségtérítését. Kilencről tízre, illetve tizenkilencről húsz százalékra növelnék az általános forgalmi adót. Több lesz a bor, a tömény italok és a sör, továbbá az üzemanyagok jövedéki adója, dobozonként 2,5 koronával emelik a cigaretták különadóját. Megemelt, 23 százalékos adót fizetnének azok a személyek, akiknek a havi bére meghaladja a bruttó 145 ezer koronát.

Mirek Topolánek, a Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke bejelentette, hogy képviselőik csak módosítások nélkül hajlandók megszavazni a tervezetet. A cseh szociáldemokraták (CSSD) viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a nyugdíjakat legalább kétszáz koronával emeljék, a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot pedig ne csökkentsék. A nagyobb kiadást a hazárdjátékokat üzemeltető cégeknek és személyeknek, továbbá a milliomosoknak a javasoltnál nagyobb mértékű megadóztatásával ellensúlyoznák.

Jan Fischer miniszterelnök közölte, hogy hivatalnokkormánya a tervezet jóváhagyásától teszi függővé további lépéseit. Kabinetjét Mirek Topolánek bukása után választották meg azzal a feladattal, hogy készítse elő a kora őszre tervezett előre hozott választásokat és a jövő évi költségvetést. Miután az idén már nem lesznek választások, a jelenlegi kormány megbízatási idejét a parlamenti pártok alkujával meg kellene hoszszabbítani. Egyelőre erről sincs egyezség a pártok között. Eduard Janota gazdasági miniszter hónapokkal ezelőtt a magyarországi gazdasági válsággal riogatott, amely szerinte Csehországot is elérheti. E héten viszont kijelentette: - Bocsánatot kellene kérnem a magyaroktól, mert ami a hiány lefaragását illeti, ők ma már előbbre vannak nálunk - hangsúlyozta. Magyarországgal példálódzott a Lidové noviny cseh értelmiségi napilap is. - "A magyarok komolyan vették az államháztartás katasztrofális hiányát, és olyan radikális megszorításokat foganatosítottak, amelyekkel elkerülhető az államcsőd. Ez azonban olyan politikai bátorságot követelt, amelyet Csehországban egyelőre nem látunk."

A lap munkatársa egyébként úgy tudja, hogy Bajnai Gordon a 2010-es költségvetés elfogadása után valószínűleg lemond, s átadja helyét Szili Katalinnak.